A bölcsességnél kívánatosabb nincs. Öreg emberekhez kapcsoljuk. Pedig semmi köze a tapasztalatokhoz. Azok az értelmet izmosítják. Előbbi a létben való létezésünket definiálja újra meg újra. Megnevezi a helyünket, kijelöli az útvonalat, meghatározza a sorsunk. Bölcs Salamon határozata a gyermekért versengő asszonyok ügyében belehasított a tisztázatlanba és nyilvánvalóvá lett az igazság. A názáreti minden szavával hatalmas darabokat hasított a sötétség falából, míg végül halála elhozta a feltámadást. Az igazság győzött a hazugság felett. Szavait igéknek nevezte, mint cselekvő, megtörténő, létező és léteztető, élő beszédeket. Egyszerű, tanulatlan emberek számára is felfogható történetekkel tágított a tudatunkon. Tettei feltárták a fizikai világ mögött rejlő erőket, és a csodák megtörténtek. Puszta szavával nyitotta meg az ember előtt elrejtett isteni kincsek tárházait. Reményt, hitet, örömet, meggyőződést ajándékozott az emberiségnek. A reménytelenség, hitetlenség, bánat, kétségeskedéseken túl. Ezek ellenére. Fegyverei szellemi, lelki eszközök voltak, és azok ma is. Múlhatatlan dicsőségük. A világ egyre többet ismer meg magából, tágulnak határai, és azt véli, kiszoríthatja belőle azt, amit Krisztus hirdetett és hirdet ma is, de nem bír vele. Egyszer azt mondta Dániel prófétának még az ókorban, hogy a tudás mind nagyobbá lesz, ám az igazak fényleni fognak és sokakat elvezetnek az igazságra. Ami nem evilági. Isten országa nem egy térképen meghatározható hely itt a földön, hanem a „haza a magasban”, jogos helyünk Isten szívében, amit Fiában nekünk ajándékozott. Hogy megértsük, ki Ő nekünk, és ki vagyunk mi Számára, jött el Fiúként, Gyermekként értünk. Ezt minden ember felbírja fogni. Mert mindannyian előbb gyermekek, majd szülők leszünk. Legnagyobb tanításunk Istentől éppen ez: Apánként törődik velünk, mint gyermekeivel, és Gyermekként adta nekünk önmagát, hogy törődjünk vele. Amilyen biztonságban érezheti a gyermek az apja ölében magát, olyan erős öröm tölt el, mikor átölelhetjük Őt, mint a gyermeket. Nincs ennél erősebb, tisztább, szentebb, nagyobb, több. Semmi. És ehhez az egyszerű, mindenki számára elérhető, felfogható igazsághoz jutottunk a Fiúban. Ezért mondja, hogy az Atya és Ő egyek. És mi is egyek vagyunk benne. Erre egy kifejezés van csupán, ami annyira közhelyes, mert annyira nem értjük igazán, csak átélni, megélni, megtapasztalni lehet: a szeretet. Amit aztán magyarázhatunk vég nélkül, fejtegethetjük sokrétű mondanivalónkat vele kapcsolatban, de a csecsemő is megszégyenít bennünket, tudós öregeket, mikor megsimogatja szakállas, ráncos arcunk, és odabújik hozzánk, utálkozás nélkül – mi pedig elsírjuk magunkat a gyönyörűségtől.

A bölcsesség hol található, kérdi Jób és felel is rá: az Úrnak félelme, az a bölcsesség, és az értelem a gonosztól való eltávozás. A felülről való bölcsesség tiszta, békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes. Nem kételkedő és nem képmutató. Írta ezt Jakab apostol a Szent Lélek által. És lett nyilvánvalóvá számunkra is, hogy ez Isten Igéje.

A tudással csak a köztünk levő különbségek árkait ássuk, míg a bölcsességgel helyükre kerülnek a dolgok. Ez ad értelmet minden ismeretünknek. És ez a bölcsesség Isten ajándéka számunkra Jézus Krisztusban, aki már nincs a keresztfán, aki elhozta a világosságot a világnak, aki tudomásunkra juttatta, hogy az igazi élet Benne van meg, és ez Ő maga. Még a bolond sem tévesztheti el, annyira egyszerű. Lejött a mennyekből, a láthatatlanból, meghalt értünk, helyettünk, és feltámadásával magához vonzotta az egész világot. ÉN VAGYOK, jelentette ki. És benne mi is VAGYUNK, amennyiben Benne hisszük magunkat.