Az ötödik pecsét a zalaegerszegi színházban
2016. december 13. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Az ötödik pecsét a zalaegerszegi színházban

http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=44008

 

Sánta Ferenc műve, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadásában.

(Reflexió)

A műről már írtak sokan. A színdarabról is. Én a magamét mondom. Mint volt színész, mint értelmiségi néző, mint színházi szakember, és mint művészetpártoló és életigenlő.

Láttam a filmet annakidején, mikor még fiatal voltam. Már mögöttünk, szüleink mögött volt a háború, és szívesebben nézett előre az ember, mert reménykedni akart, élni, szebben… Csak hát nem lehet kitörölni emlékeinkből a múltat.

Ülök a nézőtéren, mellettem két fiatal, lenémítják a telefonjukat, de azonnal felkapják szünetben. Hogy lehet így az előadásra koncentrálni? Ezt már nem tanulta meg. Sietve letudja, ez is megvolt, és gyorsan elhúz előadás után, valamerre.

Szerencsére a színész tudja, a rendező tudja – és ha nem, akkor most mondom: AZ ELŐADÁS NAGYON JÓ,  A SZÍNÉSZEK REMEKÜL ALAKÍTOTTAK – csak az a néző nem járta ki rendesen az iskolát és hagyott fel az után képzéssel, ezért ilyen bamba. Nem akarok erősebb kifejezést használni.

Szeretem a kényelmetlen előadásokat. Jó darabokat, ahol nem andalítanak el, ahol kérdeznek tőled, és neked felelned kellene – ha nem akarod az ökrök mintáján végezni a vágóhídon… Legalább tudd, miért ölnek. Vagy van-e választásod?

Ez a nagy kérdés. De tudjuk, hogy aki a kérdést felteszi, úgy is fel tudja tenni, hogy ne lehessen jó választ adni rá. Manipulál már a kérdéssel. És mivel te nem szoktad meg a gondolkodást, hát bele is sétálsz a csapdába. Vagy elmész mellette, hogy aztán a véres valóság már ne engedjen semmilyen választási lehetőséget számodra. Civilruhás és Nyilas közti párbeszéd a darab fordulópontja. Amikor az élet azon múlik, tudsz-e tovább is látni, ki tudod-e védeni az élet, életminőségért folytatott beszélgetésben az ellene való támadást? Nyilas nem tanult meg gondolkozni. És a Civilruhás értelmiségi, aki már eladta lelkét, játszva illeszti ördögi tervébe az ilyen alakokat. Gondolkodni veszélyes volt mindig. De lemondani a gondolkodásról önveszélyes.

De tehetnél valamit? És így jó a kérdés? Lehet válaszolni erre? Csak elnyomó vagy elnyomott lehetsz?

Sánta Ferenc művének címe: Az ötödik pecsét bibliai motívumra épül.

Jelenések könyve, 6:9-11

„És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár alatt azoknak lelkeit, akik megölettek az Istennek beszédéért és a bizonyságtételért, amelyet kaptak. És kiáltának nagy szóval, mondván: Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak? Akkor adatának azoknak egyenként fehér ruhák; és mondaték nékik, hogy még egy kevés ideig nyugodjanak, amíg beteljesedik mind az ő szolgatársaiknak, mind az ő atyjokfiainak száma, akiknek meg kell öletniök, amint ők is megölettek”(Károli fordítás)

 

Meddig nem állsz bosszút értünk, Uram! Kiáltanak a mennyben János apostol mennyei jelenések könyvében a trón alatt az Úr Jézusról való bizonyságtételükért már megölt lelkek.

A kérdésre válaszol az Úr: amíg be nem telik a száma azoknak, akiknek így kell megöletniük, énérettem.

Ez a válasz innen a földről, egy hitetlenkedő elméhez el sem jut. Az ember a földön keresi a megoldást, de a földön nincs megoldás. A megoldhatatlan a mennyekben van feloldva. A földön élők számára marad a két lehetőség: elnyomó leszel, vagy elnyomott?

A zalaegerszegi színház Csiszár Imre rendezte előadásban egyenrangú partnerekké válnak a szerző, a rendező, a színészek. Ez a színház diadala, sikere –független attól, hogy a nézők egy része elhagyja a nézőteret, mert neki szirénénekekkel betömték a fülét… Vannak hallók is a közönség között. Nem is kevesen. És mert jól hallanak, elcsöndesednek… Ennek az előadásnak a sikere épp ebben mérhető. A megérintett, felzaklatott nézők elnémulásából, visszafogott tapsából, mint aki bizonytalan abban, hogy tapsolhat-e valaminek, ami ennyire metsző, éles és olyan döntésre kényszerít, amire nincs jó megoldás. Ahol pedig van, a menny, az ötödik pecsét alatt, odáig még el kell jutni. És az nem lesz fáklyásmenet…

A rendező nagyon precízen, világosan feltette a színpadra a különböző jeleneteket. Érthetően áramlottak a gondolatok, a kérdésekre adható, vagy keresett lehetséges válaszok kavalkádjából metsző élességgel tárta elénk, a legnagyobb odaadással alakított szerepekkel, színésztársaival – a lényeget: ölsz, vagy ölnek.

Kitűnően alakítottak a színészek, bemutatva az utat, amit végigjár egy-egy ember ebben a helyzetben. Az vállalva a halált, akiből ki se nézted volna. Maguk sem tudják, mennyi emberség, önfeláldozó szeretet lakozik bennük. Még aki engedi is magát megtörni, annak is van felmentése, hogy nem magáért, hanem a gyerekekért marad életben, akiknek sorsa rá van bízva.

Farkas Ignác remek. Pontos, hegyesen ellenszenves, majd kekeckedően impertinens modorával az első jelenetben olyan egy tömbből faragott gyanakvó embert alakít, akiről nem feltételeznéd a melegszívű, gyermekeket bújtató, saját életét kockáztató férfit. Szép, tiszta dikciója, világos gesztusai egy tökéletesen kiforrott színész egyéniséghez tartozó jegyek, amik garanciát jelentenek arra, hogy a ráosztott szerepeket magas színvonalon hozza, éli át, minden markírozás, hamis manír nélkül. Kitűnő színész, remek ismerője a szakmának.

Bellus Attila színes, heves, lelkes, játékos, szerepjátszó figurát alakít, akinek maga elől is bujdosnia kell, ha a lelkiismeret furdalás előveszi kétkulacsos magatartása miatt. Mégis, ha nem is hősies magatartással, de önkéntelenül is feláldozódik a kérdés megválaszolása közben, a gyakorlatban. Kiemelném őt is tiszta, érthető, szép beszédéért. Hihető, meggyőző végig az alakítása.

Kiss Ernőt üldözik ezek a szerepek. Joviális, mindenkivel szót érteni akaró ember, akinek a legfontosabb a maga pecsenyéje. Egy kis családi despotizmust is felvillant a kettősükben a feleségét alakító Kovács Olgával, aki ugyancsak világosan felskiccelt figurával ajándékoz meg minket. Béla kollega ugyancsak azok közé tartozik, aki inkább meghal, de nem mocskolja be a kezét ezzel a kényszerített kegyetlenséggel, pedig az ő keze sem marad tiszta a nyilasok és az állandóan változó élet-halál urai képviselői között lavírozva.

Balogh Tamás a kocsmai beszélgetők között a legszimpatikusabb emberpéldányt képviseli, aki még a szentírást is figyelembe veszi, akit a leginkább foglalkoztat a kérdés, mit választana, Tomoceuszkakatitit, vagy Gyugyut? Becsületesen beismeri, hogy mindkettőből van belőle… Mélyen átéli, igen könnyű azonosulni vele, a feleségével folytatott beszélgetéskor is, akit Ecsedi Erzsébet alakít precízen , alázattal. És ilyen őszintén elgondolkodó a kocsmai filozofálgatás közben is. Hiszünk neki. Vele együtt gondolkozunk mi is.

Szakály Aurél alakítása két külön figurát ötvöz. Első megjelenésekor tőle szokatlan szerepben látjuk, és érdeklődve figyeljük, milyen kérdések is foglalkoztatják. Jól játssza az idegent, aki becsöppen a már összeszokott társaság közé, még azt is meglebegteti, hogy esetleg provokátor lehet, olyannyira vesébe vágó témákba kezd. Gyurica-Farkas Ignác gyanakvását fel is kelti, ezért akarja kiugrasztani a nyulat a bokorból ezzel a Lucs-Lucs szigeti mesebeli történettel, hadd lássuk, hogyan reagál rá ez az idegen(is). Szakály Aurél jól oldja meg a szerepét. Ezért is érint meglepetésszerűen a második jelenetbeli feljelentése. Saját méltatlankodásával a legrosszabb helyre futott. Pontosan jelzi beárulása fölött érzett elégtételét a majdnem még a sántikálását is elfelejtő megoldással. Mint aki jól végezte dolgát, elsiet árulása színhelyéről.

A darab legizgalmasabb és legördögibb szerepében Sztarenki Pál magasodik. Civilruhása a legfontosabb szerep. Azt a mechanizmust ábrázolja, ahogy a legnemesebb, legszebb emberi törekvéseket, vágyakat, tulajdonságokat fordíttatja az ember ellen, olyan helyzetet teremt, hatalmánál fogva, amiben nincs jó választás. Jól alakítja a tökéletesen embertelen gonoszt. Hűvös, figyelő, hallgatni jól tudó, és halálosan pontos eszmefuttatásaival, aztán a gondolatvezetés megcsavarásával, fejtetőre állításával, teljesen megzavarja az egyenesen és bután nem gondolkodó Nyilas tisztet, akit Barsi Márton alakít tisztességgel, a figurához illő durva kegyetlenséggel, amiben, mint egy halálosztó gépezetté deformált katona, még a jól végzett munka örömét is felleljük. Hertelendy Attila Macák-ja pici negatív kárpótlást jelent a művésznek a sorozatban játszott kedves szerepek után. Feledtetni tudta az eddigieket, ő most pont ilyen durva, kegyetlen, mint amit látunk tőle a színpadon.

Ha nem Baj Lászlóra osztotta volna a rendező a vasöntő szerepét – csodálkoztunk volna.

És akkor most jöhetne az a színészek által utált mondat, hogy játszottak még… De nem ez jön. hanem az, hogy Bálint Péter, Wellmann György, Kováts Dóra, Andics Tibor és Tóth Boglárka is pontos munkát végeztek, a legnagyobb színpadi alázattal járultak hozzá a színdarab üzenetének tolmácsolásához. Itt mindenkinek igen fontos szerepe van. Együtt hozták létre, elevenítették meg azt a történetet, amit a szerző Sánta Ferenc, aki átélte a második világháborút, és résztvevője volt azoknak az életbeli helyzeteknek, elmesél nekünk, amiket mint régi történeteket olvasunk, hallgatunk, nézünk, esetleg ununk már, és nem akarunk odafigyelni, és kimegyünk a nézőtérről… Pedig a veszély minket is fenyeget, és épp úgy fenyeget, mint akkor, és mindenkor mindenkit: választani kényszerülsz itt ezen a földön, mi leszel, Tomoceuszkakatiti vagy Gyugyu? És nem mindegy hogy mit választasz, az elnyomó életét, aki itt a földön jól él, vagy az elnyomottét, aki nem hajlandó ölni a jobb életért, hanem rábízza az ítéletet az Ötödik pecsét felnyitását is elrendelőre…

Gratulálok az egész csapatnak, Csiszár Imre rendezőnek is, aki hűséges maradt a szerző művéhez, felemelte hozzá a színészeket, akik maguk mellé állíthatják őt is a színház deszkáin. Igazi tisztességes, egybeszabott színházi előadást láttunk, kellően felkavaró üzenettel.

2018, január 12

Az előadás honlapja

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr3612044705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása