Haláli - (halálból jeles)
2017. augusztus 21. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Haláli - (halálból jeles)

img_2145.JPG

 

Elhatároztuk, hogy meghalok.

Megszerveztük a temetésem. Mindent nekem kellett intézni, szokás szerint. Megszervezni a papot, a szertartást, az egész ceremóniát. Elmentünk a már megrendelt temetés színhelyére. A rezidencián zsúfolt volt minden. Azért valahogy sikerült a kerevetet lerakni. A halott, azaz én fejem alá elég kényelmetlen pockot tettek, amire ráhelyeztem magam.

A rokonok jöttek, a halál nem.

A pap már elkezdte volna, sietős volt neki, de a halott szeme még mindig nyitva volt. Közben telt az idő, az emberek kávézni akartak. Senki nem volt, aki kiszolgálta volna őket, így hát felkeltem, kitöltöttem a csészékbe. Ittak. Nyugtattam őket, hogy mindjárt itt lesz, megérkezik, és végre hazamehetnek. De az idő múlt, s a halál sehol.

A pap megunta a várakozást, lelépett azzal, hogy majd később visszanéz, hátha. Közben elmosogattam a kiürült csészéket is. Visszafeküdtem a kerevetre, ahol a kis asztalka, vagy micsoda a fejem alatt tálcán kínálta fejem a halálnak, de őurasága késett.

Hol van?

Hát nincs.

Felkacagtam magam az álomból.

Értitek már a keresztények örvendező Istentiszteleteit?

A halál, ami nincs már, erőtlen, nevetséges, különféle emberek kitalálta füstös, ódon, szomorúságokba öltöztetett szertartásokban próbálja magát félelmetesen naggyá duzzasztani. Egyetlen ereje a hazugságban van. De elég megpöckölni egy kicsit, nevetségessé válik és egy félresöprő mozdulatra arrébb cihelődik, elillan, hiszen semmi létjogosultsága. Menj innen, mondod neki és hatalmasnak, végérvényesnek hazudott örökkévalósága szétfoszlik.

Aki ÉL az soha meg nem halhat. Dolga van, intéznivalója, tennie kell, az embereket kiszolgálni.

Az illemtan, a ceremóniák, a végérvényesség hatalmasnak hazudott ünnepélyessége, a gyász merevített képébe akar tuszkolni mindent. Amit lehetetlen. Mert az élet kibuggyan a formákból és a halott megigazítja a terítőt az asztalon és kitölti a csészékbe a habos kávét. S mialatt az emberek a halálra várakoznak egész életükben, a halott-jelölt felkel a kényelmetlen pozícióból és kényelmessé teszi a vendégsereg napját. A halál pedig azért nem jön, mert nincs is. Már legyőzetett.

Eltöröltetik, mint utolsó ellenség. Jézus él.

(Ézsiás 28:18; János 11:26; 1 Kor. 15:26)

 

2015-12-13

Nászta Katalin

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr6512765734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása