Kontároknak - (Két malomban őrlés)
2018. február 12. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Kontároknak - (Két malomban őrlés)

Úgy vagyunk az álmainkkal, mint a legszemélyesebb, legdrágább kincseinkkel. Dőreség megosztani idegenekkel. Sebezhetővé tesznek, olyan mintha kifordítanád a szívedet a téged felfalni akaró farkasnak. Nem érthet meg, te pedig mintha siettetnéd a pusztulásod. Az álmokat megfejteni egyedül Isten képes. Ember csak belekavar tisztátalan fakanalával. Mint aki Istent utánoz. Őt pedig nem szabad, határozottan tilt, óva int is azoktól, akik semmibe veszik parancsát. Volt egy király: Saul, aki félretolta az Úr parancsát, és elment egy látó asszonyhoz, aki megidézte neki a föld alól Sámuel próféta szellemét. Ez a szellem megfedte Sault. Mindaz, amit mondott beteljesedett, de ez átok volt Saulra nézve. Mert az Úr megparancsolta, hogy ne legyenek jövendőmondók közötted… A jövendőt, a titkokat Isten mutathatja meg az embernek, mindenki más hazudik. Isten pedig csak az övéinek ad kinyilatkoztatást ezen a téren.

Ma is így van ez. Az álmaink és a szellemünk nem ugyanaz. Ha a szellemünk teremtő lenne, és az álom az ő gyümölcse, akkor kiváltképpen nagy sötétségben tapogatózunk. Hiszen ki mondhatja azt, hogy az ő szelleme jobbat teremt, mint a másé? Hogy ő jobban tudja, mit jelent az álmunk? Csak találgat, ez pedig a mesemondók tulajdonsága. Azt sem vesszük komolyan. Csak tetszik. De nem hiszünk bennük.

A verselemzéssel is így vagyok. Mint a késsel hadonászó gyermek, olyan, aki belemagyaráz valamit, hozzáfűz valamit, kiegészítve valamivel. Kontárkodik. Illetéktelenül. A vers annak enged, aki befogadja. Lehet szeretni vagy nem szeretni, elfogadni vagy elutasítani. Vannak illetékesek, persze. Ők a vers szelleméhez igazodnak, ők a tanultak, (akik minimum helyesen tudnak írni). Ahhoz, hogy valaki vélekedése véleményformálóvá váljon, legalább annyit kell tudnia, hogy az obskurus, sötét dolgok nem segítenek, még egy verselemzésben sem. Hát akkor a jóslás „tudományával” foglalkozók! 

Álmot láttam - mondja a balga, és elindul, hogy megfejtetné valakivel... De az Istenfélő tudja kit kell megkérdeznie. Nem az ú.n. tudományát jó pénzért áruló jósokat. Megkeresi, megkérdezi az Urat. Ő pedig azt mondja, nyisd ki a bibliádat a Mózes V. könyvének 13. fejezetét. és a 27-28.-ik fejezeteit. Kemény beszédek ezek, de igazak.

S hogy eljött a kegyelem ideje Jézus Krisztusban, benne megszabadultunk az átoktól. De csak benne. Már ha Benne vagyunk. Kívüle utolérnek. Mert az új szövetségben is azt mondja, amit az ó-ban: az engedetlenség olyan, mint a varázslás.(1. Sámuel 15:23, és Galatáknak írt levél 5:20-21). És ki az engedetlen, ha nem az, aki nem hiszi, hogy Jézus a Krisztus? Ha pedig hiszi, nem adja fejét ilyesféle dolgokra többé. Tehát nem hallgatok azokra, akik magukat ajánlják ezen a téren. Mikor még a prófétálókat is meg kell vizsgálni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr7113660608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása