"Legyetek azért tökéletesek..."
2008. november 28. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

"Legyetek azért tökéletesek..."

"És az Ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért." János 1:16 Akik veszik a kegyelmet... Venni kell és lehet a kegyelmet. Ez a jó hír. Ezt kell elmondani az embereknek. Hinni... olyan ez, mint az az ember, akinek a fél fele már meghalt, de a másik fele még itt él a világban. A fél felét, a meghaltat már eltemette, nincs, ereje sincs. Az élő része pedig az Úr által megelevenített új teremtés, akinek már nem itt a helye, hanem odafent az Úr mellett. Még azért van itt, hogy bizonyságot tegyen az Úr kegyelméről. Ezt a felét támadják, köpdösik, bántják, de nem árthat neki igazából semmi, mert el van rejtve az Úrban. Amelyik felét bánthatták volna, az már halott, el van temetve. Azt jogosan bánthatták volna. De hála az Úr kegyelmének, az már megítéltetett általunk is, és mi már az új teremtésben élünk, aki örökkévaló, és semmi sem árt neki. Persze ezt csak azért mondom így, mert képileg talán megfoghatóbb, érthetőbb az ember számára. Valójában teljesen meghaltunk és teljesen feltámadtunk. Tanítványnak lenni kiváltság. És a tanítvány tanul. Nem a megtanulhatatlant, hanem a járást Istennel. Isten megtanulhatatlan. Az új teremtés megtanulhatatlan. Az új szív is megtanulhatatlan. Az Úrral való járás házi feladat. És ehhez alázat kell, a tanítvány alázata: vezess Uram! Hova menjek, mit tegyek, mit akarsz velem, Uram?- magatartással, hozzáállással működik ez. Engedelmességgel. Aki - az engedelmesség - lehajtja fejét és megy, arra, amerre mutatják. A szentség felé, a bűntől el. Ez a járás avat bennünket az Úr tanítványaivá. Az Úr Jézus megszerezte számunkra a kegyelmet, felvettek bennünket Isten országába, iskolájába, de meg kell tanulnunk Isten országa szabályait. Ha nem - kitoloncolnak. És ott nem mondják, hogy lázadj fel az igazság, a szentség, a szeretet ellen. Nem mondják, hogy ne tiszteld az idős embert, aki előtted jár az Úrban. A tanítványság engedelmes és éber szellemű. Nem csak a látomásokra, hanem az igazságra is. Gondolod, hogy az Úr megdicsér téged majd ott fent, mert végig paráznaságban éltél és nem engedtél az intésnek? Vagy nem fogadtad meg a jótanácsát valakinek, aki azt mondta: figyelj oda, és írj helyesen? Még az Isten beszédeit is helyesen kell hasogatni. Isten tökéletes. És azért nem ítél el, mert tökéletlen vagy, de ha nem is igyekszel, nem is törekedsz arra, akkor igen. "Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok."-mondja az írás. Nem az a baj, ha nem tudsz helyesen írni, hanem , ha nem is akarsz, sőt pártját fogod annak, aki így ír. Nem az a baj, hogy parázna vagy, vagy tolvaj, - bár ez is baj, - de az még nagyobb, ha nem is akarsz megváltozni, megszabadulni ezen cselekedeteidtől. EZ a lázadó magatartás, nem az, amikor megint téged valaki ezek felől. Irgalmasságot gyakorolni a bűnbánó bűnösnek lehet és kell, nem a bűnben maradni akarónak, aki ráadásul, még mentegeti is bűnét.

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr84792518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.