"Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja!"
2008. december 09. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

"Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja!"

"Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem." Galata 2:19-20

Nagyszerű dolog tudni azt, hogy az Élet maga Jézus Krisztus. És ez az Élet bennünk van, az Úr Jézus Krisztus által. Mikor befogadtam Őt a szívembe, rádöbbentem a bűneimre. Hogyan? Elolvastam a Példabeszédeket. Sok ige mutatott rám, lehetetlen volt elbújni előlük. Ha ezt valaki nem ismeri, nem ismeri az Urat sem.

A Példabeszédek tükröt mutat az embernek. Látjuk benne azt, akik voltunk, és azt, akik vagyunk---------ha már újjászülettünk. Ha még nem, akkor azt látjuk, milyenek vagyunk, és milyenek kellene legyünk.

Ajánlom minden kedves új megtérőnek, olvassa a Bibliának ezt a részét, hogy lásson világosabban: Isten országába szentség nélkül nem lehet bejutni. Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért. Azért halt meg, mert mi ilyenek voltunk, vagyunk. Nem maradhatunk bűnben, mert akkor semmibe vesszük az Úr áldozatát. Felettébb gyűlöljük a bűnt! A bűn elválaszt Istentől. A bűnnel nem vállal közösséget. Annyira nem, hogy a saját Fiától elfordította arcát, mikor a világ összes bűnét magára vette a kereszten! Ha mi ezt az áldozatot megvetjük, nem leszünk méltók arra, hogy odakerüljünk, ahol ő van! Hiszen az igazi egyház az Ő teste. Az Ő teste pedig nem lehet bűnös! Ezért írja az írás, hogy fáj az egész testnek, amikor egy tagja szenved.

Jó hasonlat a test. Hiszen, ha piszkos a lábad, egy idő után viszketni kezd és vakarózni kezdesz. Így van a gyülekezettel is. Ha valamelyikünk bűnben él-marad, vakarózunk. A piszkot-bűnt ki kell takarítani az életünkből. Drága testvéreim! Mindezt az Úr Jézusért mondom, nem magamért. Ha ott akarunk lenni, ahol Ő van, nem maradhatunk olyanok, amilyenek vagyunk. Ezért kell nekünk olvasnunk, táplálkoznunk az igével, hogy meglássuk, ha valami szenny-szeplő bepiszkolta az életünk. Tiszta edényeket használ az Úr. Tiszták kell legyünk. És a lábmosás épp erről szól, hogy felelősek vagyunk egymásért, szólnunk kell, törődnünk kell egymással, ki-ki tehetségéhez képest. Ki-ki adottságához képest. Buzdítani a félelmes szívűeket, és inteni az ellenszegülőket.

Egyikünk sem nagyobb a másiknál. A tekintélyt Isten annak adja, aki aláveti magát az Ő akaratának, és a lábmosás pont erről tanít. Maga Jézus megalázta magát, és gondját viselte azoknak, akik az övéi voltak. Megtisztította őket. Megtörölgette őket. Könnyített rajtuk. A bűnt, amit este megvallasz, ha napközben elkövetted, eltörli. A bűnt, amit testvéred előtt megvallasz, eltörli. Nincs kárhozatásunk, hiszen maga Jézus kezeskedik értünk. A kereszthalálával. Ha mi hiszünk neki. És ezt jelenti a hit, ha megtesszük, amit mond nekünk az igében. Odamegyünk a testvérhez, felhívjuk telefonon, ha szükségben vagyunk, vagy van valamelyikünk, és szolgálunk neki. De nem úgy, hogy kiszolgáljuk kénye-kedve szerint! Hanem aszerint, amit az Úr mutatott nekünk, aszerint a keskeny út szerint. A bűnöst eligazítjuk, hogy többé ne járjon ugyanabban, a gyengét erősítjük, a gyávát bátorítjuk, a gőgöst pedig leszállítjuk a magas lóról. Mindezt az ige fényében.

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr99812537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.