Mondhatom azt, hogy bűnös vagyok?
2009. április 16. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Mondhatom azt, hogy bűnös vagyok?

Honnan tudom, mit akar az Úr? Az Igéből. Mert Ő leíratta az apostolokkal. Azokkal, akik hittek Neki. Onnan tudom, hogy jó, mert megbocsátott. És azt is, hogy Hozzá fordulhatok, azt is onnan tudom. Azt is, hogy meg kell keresztelkednem. Azt is, hogy Újjá kell születnem. Azt is... és mindent. És mikor engedelmesen, hitből, cselekszem, akkor MEGLÁTOM, hogy Él, mert kijelentést kapok a bensőmben Róla.

Az jutott eszembe, hogy ... " ki ne essetek a ti erősségetekből..." parancsolja valahol az Ige.

Mi az én erősségem? Az Ő kereszthalála, amivel azonosultam a bemerítkezéskor, az Ő feltámadása, amit ajándékba kaptam Tőle.Bűneimet megbocsátotta és ..."örökre tökéletessé tette a megszentelteket" (Zsidó 10:14)

EZ az én erősségem. EZT a hitet kell megőriznem, EHHEZ kell ragaszkodnom, EZÉRT tudok és akarok ellenállni a világi mentalitásnak, a bűnöknek, a testi, ördögi élvezeteknek (Galata 5:19-21). De ez nem zárja ki, hogy mi magunk ne éreznénk bűnös mivoltunkat, akárcsak Pál a Róma 7:14-25-ben. Ezért harcolunk a hitért, mert ha hitben járunk, akkor nem tántorodunk meg és ellene tudunk állni a testi indulatoknak -

Ezért tusakodunk a hitért, ezért van szükségünk egymás buzdítására, intésére, feddésére, vigasztalására - mert egybe vagyunk zárva élő sejtként egy élő SZERVEZETBE, és ez az Úr Jézus kegyelme, értünk végzett áldozata, KERESZTHALÁLA - ezért van minden szenvedés, hogy BENNE meg tudjunk maradni hit által.

"Mert gyönyörködöm az ISTEN törvényében a belső ember szerint." Róma 7:22

Ezért buzdít Pál is a Róma 6:1-23-ban is, hogy hitre jussunk ma is, és hitben járjunk megint. Egész ittlétünk erről szól - azért küzdünk, hogy hitben maradhassunk. És ha elesünk, fel tudjunk állni HIT által. Ne képmutatóskodjunk, hogy mi nem estünk el, hanem ismerjük el (1 János 1:5-10)

Honnan tudom, hogy szent vagyok? Az Úr mondja. Én magam nem állíthatom.Ki az aki megszentel minket? Maga az Úr. Szentek vagyunk, mégis meg kell szentelődnünk? Igen. Úton vagyunk és ezen az úton, a megszentelődés útján járunk. Az Úr állandóan megigazít. Hogyan? Hogy ránknehezíti bűneink terhét, mi megbánjuk és megvalljuk Előtte azokat, és el is hagyjuk őket.

A cselekedeteink nem szentelnek meg. A cselekedeteink meg vannak szentelve, ha hitből tesszük őket, az Úr Jézus nevében és az Ő dicsőségére. Jutalmunk ezért lesz. De üdvösségünk hitből, ajándékképpen van, az Úrtól. Ezért harcolunk a hitért. Amikor pedig hiszünk, akkor a cselekedeteink is hitből vannak. Hát ezért van a tusakodás. Mindent hit által érünk el. A hit pedig Isten beszédén alapul. Mit mondott? Mit igért? Ha elhiszed, és aszerint teszel, MEGLÁTOD ŐT.

De ez mind csak tudás, amit maga a Szent Szellem elevenít meg bennünk. Mikor eleven benned e tudás, akkor eszerint élsz.

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr61068616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2010.08.10. 17:35:03

Nagyon fontos mondat!:>>" A cselekedeteink nem szentelnek meg. A cselekedeteink meg vannak szentelve, ha hitből tesszük őket, az Úr Jézus nevében és az Ő dicsőségére. Jutalmunk ezért lesz."<< Köszönöm,Kata!

stephy-alias:Nászta Katalin · http://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu 2010.08.10. 21:28:59

@Zsolt520: Áldjon meg téged az Úr! Képes voltál ilyen hosszan beleolvasni az írásaimba? Nagyon köszönöm neked! Engem is figyelmeztet rajtad keresztül az Úr: rég nem olvastam vissza ezeket az írásokat, pedig nem ártana!
süti beállítások módosítása