VÁGYOM
2018. július 26. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

VÁGYOM

voros-kek.jpg

1.

hát vágyom az otthont
amikor a konyhába befordultam
és kizártam a lépcsős szuterénből
a rétet
a parkot
a libalegelőt
de hazudnék
mert ami után vágyom
az a béke
ahol nem kiáltanak rám
sem utánam
az az apám nyaka
ahol ültem
anyám keze séta közben
az első azzal a fiúval
aki még a kezem sem fogta meg
oda vágyom
ahol érintetlen voltam
fehér volt a bőröm
s a nevemen szólítottak

2.

mindenképpen belekerül
egy kicsi fekete
ha ez nincs
még kontúr sem lenne
felolvadnának egymásban
a dolgok
pedig azok csak külön
egymástól tisztes távolságra
érvényesülnek igazán
a gondok
ott kezdődnek amikor
összemosódnak
és nem lehet tudni
ki vagyok én
ki vagy te

3.

abba a pillanatba
amikor a járdaszélen ücsörögve
elképzeltem, hogy megváltom a világot
nem tudtam, épp erre vár
csak azt hogy a szomszéd kertben van gyümölcs
nálunk csak orgona termett
vagy olyan, ami tiltott
hittem, a párhuzamos utcában
nem tudják ki vagyok
boldogan téptem a zöld szilvaszemeket
finomabb a vacsora sem volt
s míg a magokat gondosan lerágva
járdaköveket számolgattam
a repedéseket gondosan kerülve
tudtam, ha oda sem nézek
fehér szakállával Isten
akkor is figyel vigyázva rám
az volt a béke
az a nyár
amikor még velünk lakott
az apánk
és a lakásban éjszakánként
boldog csend honolt

2018-05-19

http://kafe.hhrf.org/?p=76529#more-76529

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr1014142387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.