Erőt merítés...
2009. április 06. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Erőt merítés...

Egyre jobban csodálom azokat az alkotókat, akiknek úgy kellett alkotniuk, hogy senki nem értette meg őket. És mégsem hagyták abba. Ebben csak egyetlen személy volt, aki felülmúlta őket: maga az Úr Jézus Krisztus, aki a maga teljességéből és az Atya teljességéből osztotta meg mindenét velünk, mégis, azt kellett nap mint nap átélnie, hogy alig-alig értenek belőle valamicskét. És mégsem adta fel... egészen a kereszthalálig.

Ez ad erőt nekem is, és figyelmeztet, hogy nem vagyok egyedül!

És mindezt azért írom most, mert nagyon átéltem mostanában, mennyire behatárol az a közeg, amiben létezem, vagy alkotok. És nem az én hitemen múlik mindig, hanem a fogadó vagy fogadó-képtelen közegen.

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr401049621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása