A felelősségről.
2010. szeptember 22. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

A felelősségről.

Nem test és vér ellen van nekünk tusakodásunk, mondja Pál a Szent Szellem által az Efézus 6:12/a-ban.

Négy napig TV-tlenül éltem, mert nem volt itthon az, akit csak ez tud szórakoztatni, de hazajött, és bekapcsolta, és folyt a szenny belőle. Igazán akkor veszi észre az ember, amikor sokáig nem nézi, hallgatja. A film tele volt trágár szövegekkel, de sűrűn, nem is beszéltek normálisan benne. Magamra húztam a paplant és aludtam. De reggelfelé szörnyű álmom volt, válni akartam, be is jelentettem, a férjem pedig a "riválisomat" sajnálta a cirkusz miatt, amit én okozok neki...

Rossz volt. És tovább olvastam Máté evangéliumát. Az Úr Jézus a "programbeszéde" után is arra tanít: hogy meg kell bocsátanunk mindenkinek, nem kell aggodalmaskodni semmi felől, keresni kell először Isten országát és az Ő igazságát, és minden, amire szükségünk van, megadatik nekünk. Jó fának kell lennünk, akik jó gyümölcsöt teremnek (szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség). A ház, ami a kősziklára építtetik: az életünk. A testünk. Mi magunk. Ez nem omolhat össze. (2 Péter 1:13-14.)

Olyanok kell legyünk, mint a virágok, akik újra és újra kinyílnak, mint a fák, akik újra és újra jó gyümölcsöket teremnek, essen velük bármi. Jézus nem azt mondja, hogy nem kell dolgozni, hanem aggodalmaskodni nem kell. A pályán végig kell futni. Mert meg van annak a veszélye, hogy letérünk róla:

"A kik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte." 2 Péter 2:15.

"Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre. Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől, Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett. Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél. Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól." 2 Péter 2:17-21.

" És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;" Lukács 12:47.

"És ha megszabadította az igaz Lótot, a ki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt; (Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét): Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani. Főképen pedig azokat, a kik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, a kik a méltóságokat káromolni nem rettegnek:" 2 Péter 2:7-10.

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr682314172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása