Aki hasonlókat él át, az tud együtt érezni veled.
Aki lázadni akar, az a lázadókat keresi, vagy fellázítja a többieket.
Csak aki tetszeni vágyik, az keresi a többiek elismerését.
Aki az igazságot keresi, az nem törődik a világgal, annak véleményével, és ha megtalálta, akkor a világ ellenére is képviselni fogja.
Ha mindenki elesik és minden közösség széthull, az egyénnek akkor sem kell.
Lehet a modern technikákat használni a megtalált igazság hirdetéséhez, hiszen minden az Úré, a teljes Föld. De az a gyanúm, hogy ami most modern és digitalizált, stb, az emberi kapcsolatok degenerálódásának jelei. Legyen akár munka is. Lehet "boldogulni" gyermekként, gyermeksztárok allűrjeit népszerűsítő videók, klipek terjesztésével. Értéket nem képviselő munkákkal nagyon sok pénzt keresni. Aztán ülni a sok pénzed felett a kuckódban és tovább építeni a digitalizált kapcsolataid.
Lehet az öregedés számlájára írni, amiket gondolok, érzek. De a világ felgyorsulása, a kapcsolatok elsekélyesedése, kiürülése riasztó.
Elmenekülhet az ember a felszínes kapcsolatok elől a magányba - de a boldogságot nem találhatja meg ott sem. Mert annak kulcsa a szívvel-lélekkel végzett munka, cselekedet másokért, és ehhez adottak az eszközök, a legmodernebbek is.
Csak azt ne vélje senki, hogy a hatékonyság felmenti az embert a megtérés közben átélt fájdalomtól. Ha elmarad a bűneink feletti megszomorodás és bánat, akkor a chips-szerű, like-szerű, a pillanatok alatt a föld túlsó végén tartózkodó ismerős, barát, szerelmünk látásának öröme csak az örökkévalóság partjait nyaldossa - de soha nem tud partra szállni. 
A megtérést, a bűnbánatot semmilyen technikával nem lehet megspórolni.
Csak ennyit akartam mondani