Sűrű bozótot kellett vágnia. Nem volt ismeretlen a terület, mégis nehezen haladt. Indák, kúszó növények, össze vissza nőtt ágak akadályozták a haladást. Vastag pára ülte meg a lombokat, a látás, lélegzés is gondot jelentett. Nem hozta magával az éles metszőollót, így kézzel hajtogatta félre a leveleket, sokszor alá kellett bújni a vastag törzseknek, amik mintha a semmiből teremtek volna útjába. Nem tartott sokáig az út, de nagyon kifáradt. Tudta ugyan, hogy erre számíthat, mégis váratlanul érte a látvány. Karját, arcát összekarmolták a rakoncátlan szabálytalanul kinőtt, friss leveles hajtások.
Így éreztem magam, mikor a könyvismertetőn a moderátor, aki lelkiismeretesen beleolvasott a műbe, részletezte, bemutatta annak témáját, szerkezetét, némiképp lefestve a kort, az ismeretlen közeget is. Mint a nagyobbik testvér, aki nem ismeri az öccsét, de kénytelen bemutatni őt a társaságnak. Aki nem foglalkozhatott az erdélyi magyar színházi élettel, mert helyzete folytán nem is tehette, csak a hallomásból és szórványosan eljutott hírek alapján tájékozódhat. Tapogatózik a dzsungelben. Bemutatni az erdélyi magyar színjátszást, beszélni annak sajátosságairól, ha csak az idő egy rövid szeletét is véve figyelembe – a ’80-as évek derekán – annak a publikumnak, aki hallomásból és részlegesen ismerhette, a szereplőket pedig nem láthatta, - szinte lehetetlen. Mint a kistestvér, aki messziről megérkezik élete alkonyán és egész életét el akarja mesélni egy óra alatt. Lehetetlen feladat.
Peregtek a képek. A felsorolt művészek mindenikéről elhangzott pár mondat. A hallgatóság figyelt, örült, mégis idegen maradt számára. Egy-két színész megfordult az anyaországban is, vendégszerepléseken, filmszerepekben ismertté válhatott, ám a többség csak a kuriózum szintjén ragadhatta meg figyelmüket.
A könyv – Thália erdélyi napszámosai – eredeti célja, szándéka is váratlan gellert vett. Hirtelen fény vetült arra a nagy űrre, amit az erdélyi színjátszásnak a közelmúlt történelmének feldolgozatlansága jelent. Mert ez a könyv csak a színészi munka műhelyébe kívánt bepillantást engedni, célja ennek a művészi folyamatnak a fel-, és bemutatása, nem több. Mégis, azzal, hogy a beszélgetések két egymás után következő év alatt születtek, akaratlanul is képet alkot a kor hangulatáról, levegőjéről - levegőtlenségéről. Lenyomat. De bemutatni a színházművészet egészét, talán kevés. A kötet, ami kézikönyvnek készült a színházi világ számára, és monstranciának az erdélyi magyar kultúra palettájára, most a zalaegerszegi közönség elé kerülve megváltozott funkciókkal kezd rendelkezni. Azóta sok művész megírta saját életét, pályáját, amiben részletes felvilágosítást ad magáról. Ez a kötet pedig arra vállalkozik, hogy az egész erdélyi magyar színház életéről nyújtson, nem is pillanatfelvételt, hanem egy rövidfilmet, dokumentumát annak az alkotói légkörnek, ama periódusnak. A beszélgetések őszintesége, nyíltsága sajátos művészi gondokról, nehézségekről, örömökről akkor, amikor a feltételek különösen nehezek voltak – egészen egyéni színezetet ad az interjúkötetnek. Valóban bepillantást nyerünk a nyolcvanas évek erdélyi magyar színészeinek mindennapjaiba, ahonnan kihallható a kor, a fonák társadalmi helyzet szövevényes terepén létéért küzdő, evickélő művészélet. De tökéletes megértést nem lehet kívánni. Csak a híradás, a „mi is élünk, vagyunk, tudjatok rólunk” fuldokló kiáltása juthat el azokhoz, akik nem voltak részesei. Ennél többet nem is remél az alkotó.
Hálás vagyok Kiss Gábornak, aki a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatójaként vállalkozott a lehetetlenre. Kötetbemutatása során olyan témákat is érintett, melyeknek kibontása azok nagysága, követelményei, az idő rövidsége miatt lehetetlen volt. De a figyelmet felhívta rá, az igényt is jelezte: szükség, érdeklődés várja az olyan területek feldolgozását, mint az egyes színházak sorsának alakulása, a román színházi élet hatásának következményei, a személyek mélyebb, szélesebb spektrumú bemutatása, az újonnani színházi törekvések, megalakult színházak, színjátszó csoportosulások bemutatása… Sok tennivalónk van még ez ügyben.
2018-05-30 - Nászta Katalin
