Az nagyon jó, hogy most újra van egy kis csapat, akikkel megbeszéljük az igét. Talán tőlünk is függ, hogy mélyebbre hatoljunk az igazság ismeretében, és ne csak a felszínét "karcolgassuk".
De még nagyon sok olyasmi is van, ami érdekel, és nem tartozik szorosan az Igéhez. Pld, az irodalom bizonyos része, a képzőművészet, színház, szóval az, ahonnan "jöttem." Nincs bennem irígység azokkal szemben, akik most is ebből élnek. Nagyon is szerettem mindig az alkotókat, mert ez isteni tulajdonság, valamilyen formában. Csak mi a meglévőből alkotunk, abból, amit az Úr a rendelkezésünkre bocsátott. Nem válhat imádatunk tárgyává, persze.Érdekes, hogy bár 59 éves vagyok, nem "érzem" magam annyinak, A benső, a lélek nem is öregszik. Azt hiszem, erre gondolt a Sz. Cs. mikor prédikált. Mert a külső bizony napról napra romlik. Erről Péter is ír.(1 Péter 1:24; Filippi 3:21; 1 Korinthus 15:53) Csak a test nehezül el. Kinek így, kinek úgy. Az öregedés és a betegség két külön fogalom. A gyógyulás mind a kettőnek szól(hat), de a test az öregedést nem kerüli el, ha sokáig tart az ittléte a földön.
A legutóbbi "csokor" arról, mit tanít nekünk az Úr az önvédelemmel kapcsolatban kitűnő volt!!! Kedves tesóm, valahogyan ezt írásban is rögzítened kellene! Hogy újra és újra átolvashassam!
