A halálból élet támad

2011. július 26. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Végezetül

Aki ezt a világot szereti, soha sem lesz Istené. Aki ezzel a világgal barátkozik, Isten ellensége.

Hiába imádkozunk azokért, akik gyávák. Akik nem mernek soha semmit ...

Hirdetés

A halálból élet támad

Minden embert az határoz meg, amivel tele van a szíve. Csak arról tudok, és akarok is írni, ami bennem van. Ez független mindentől, ami "látszólag" meghatározhat, pld. a körülményektől. Annak ellenére vagyok, hogy nem akartam lenni. És azért vagyok, mert valaki elhatározta. Részese akarok lenni az életemnek.

Keresés

Friss topikok

stephy-alias:Nászta Katalin: @Írkapirka: Kedves Laci, köszönöm, hogy hozzászóltál. Örülök a véleményednek. (2023.05.31. 18:46) '73-as aranydiplomások - ahogy én láttam (részlet)
stephy-alias:Nászta Katalin: @Írkapirka: Köszönöm a hozzászólást, kedves Laci! (2023.02.12. 15:56) NEMES LEVENTE - Nagy B. Sándor beszélgetőkönyve
stephy-alias:Nászta Katalin: Köszönöm (2021.05.07. 21:35) Nászta Katalin: Kései széljegy
stephy-alias:Nászta Katalin: Köszönöm, hogy olvas! (2021.04.27. 19:34) Szövegnapló – zsinórban – 48
stephy-alias:Nászta Katalin: @Csé.: Azt hiszem már nem található meg a neten. Nem tudok segíteni. (2019.04.07. 19:12) Eudoxia látomásáról...

Kedvelt oldalak

Csak a gyűlölet? Még valamikor az 1990-es évek elején volt egy posztpunk-anarcho-szindikalista együttes, a Máyusi Kalapács. Igen, így írták a nevüket, frontemberük, Rigó Z. Totó, aki mielőtt itt hagyta ezt a nyomorúságos Földet, magát „hiányzó láncszemnek” nevezte, és a koncertek elején régi munkásmozgalmi indulók… cogitognl.blog.hu

Archívum

Feedek

RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
Atom
bejegyzések, kommentek