Tegnap ima-alkalmon imádkoztunk esőért, az országért, sok mindenért. A munkahelyek megmaradásáért, a tehetségeket felkaroló hozzáállásért, a vezetőinkért, ország, gyülekezet elöljáróiért. Tényleg egy szívvel-lélekkel. Megelőzte egy kis beszélgetés. Közös nevezőre jutás után kezdtünk imádkozni. Teljesen bibliai módon.

És láss csodát: Isten cselekedni kezdett. Ma esik az eső. És a munkahelyek megtartásával kapcsolatban változnak a tárgyalások a miniszterelnök és a felek közt. Új államelnök lesz.

Hát nem úgy van ez, hogy amit kérünk, már előre készen van? Hiszen Isten ismeri azt, amit kérünk Tőle. Csak arra vár, hogy kérjünk Tőle. Amit Ő ad, az pont az, amire szükségünk van.

Nagy-nagy öröm számomra, hogy kaptunk bátorságot imádkozni, a kérések nagyságához, amire az ige is buzdított.(1 Tim 2:1), és Isten válaszolt is!

Nem feddődött minduntalan, nem kárhoztatott, csak buzdított azzal, hogy megcselekedte, amit kértünk Tőle. Ott volt köztünk. Hallott, látott, szeretett minket. És hogy újra megtudjuk, mennyire, megtette, amit kértünk.

Imádkoztunk a beteg testvéreinkért is, a születendő gyermekért, a munkahelyi problémák megoldásáért. Isten jó! Kicsoda hasonlatos Őhozzá?