A kereszténység kívülről meghunyászkodó, gyáva társaságnak tűnik. Ez mindig utálatos. Pedig Jézus nem volt gyáva. A követőiknek sem kell annak lenni. De akkor fel kell vállalni azt, amit Ő. Hirdetni kell az Igét, Őt, és tenni Isten akaratát, hallani az Úr hangját, aki a Szent Szelleme által közli velünk azt, mialatt Igéje mécses a lábunk előtt.

A Krisztus-hívők társadalma egy olyan, amit a világ megvet, a menny pedig figyel és ügyel. Ez a társadalom mennyei származású, aminek látható jele itt a földön épp az, hogy érthetetlen, felfoghatatlan, „bolondság”. Ez a mennyei társadalom soha nem gyáva, csak azok, akik látva az üldöztetését, félnek. Jézus nem félt. Nekünk sincs mitől. Még ha nem is történik meg az, amit Isten megígért. Mert meg fog történni majd! A tanulatlan, azaz tanítvánnyá válni nem akaró Krisztus-hívő azért fél, mert nem bírja még maximálisan elhinni azt, amit az Úr Jézus állít róla: Krisztus mennyei testéhez tartozik, feltámadt, örök élete van, ami látható, el fog múlni. Még fél a testében. Egész képzése alatt azt kell megtanulnia: ne félj, mert én megváltottalak. Ezért mondja az Ige, bátorítsátok az erőtlen szívűeket. Ezért írhatta a zsidó levél szerzője, hogy még tejjel táplálkoztok. Ezért mondta az Úr Jézus, hogy még sok mondanivalója van számunkra, de nincs itt az ideje, mert nem bírjuk elhordozni még. Ezért van akkora felelőssége annak, aki tanít. Kisebb a felelőssége egy tanítványnak, egy asszonynak, egy felemás igájúnak, stb.

Minden csalódás oka, hogy nem látjuk megtörténni Isten ígéreteit. Pedig azok be fognak következni. Mind. A hit próbája épp az, amíg nem látjuk, mégis bizakodva, hittel várjuk azokat. Ez a tanítványság ideje. Ez a lényeg. Erre csak a Krisztushívő nebulókat lehet felkészíteni, ami a világ számára bolondság, és még a tanítvány földi része számára is az. Ez ellen küzd hittel, ezt harcolja meg a hit szép harcával, és ezt nem értheti a világ. Ezért szorosabb a hívők közti kötelék minden más kapcsolatnál, mert mennyei anyagból készült, amit emberi kéz el nem téphet. A tanítónak, pásztornak viszont nagy felelőssége van abban, miként őrködik az Úr bárányai felett, akiket rábízott.

A cselekedetek szintjén vannak mindig az elbukások, csalódások. Mert az üdvösség már készen van. A legnagyobb feladatunk, és az egyetlen: hitben maradni. Az az Isten dolga, hogy higgyetek abban, akit Ő küldött, Jézus Krisztusban. Hinni egyet jelent a teljes bizalommal, szeretettel. Abban lehet hinni, akit ismersz, akit szeretsz, aki szeret, akiben megbízhatsz, akiben megbízol. A pásztor, tanító dolga: erősíteni a hívőkben a hitet. Ezt az ige helyes hasogatásával teheti egyedül. Ezért mondja az Ige, hogy „nálam nélkül semmit sem cselekedhettek”. Mert az igén lehet növekedni, azzal lehet táplálkozni, mennyei, belső emberünk erre szomjas, erre éhes, csak ez elégítheti meg. És hogy el ne szálljon senki magától, vagy a kijelentések nagyságától, adatik mellé mindig pár ember, aki szintén kitárt, alázatos lélekkel, szellemmel, szívvel vizsgálja meg a próféciákat, az Ige alapján, vagy kapnak „tüskét”, mint Pál, hogy el ne bizakodjanak. Önmagában senki se legyen bölcs, mert nem is lehet. És hagyni kell felnőni az újszülötteket. Nem leuralni, hanem engedni  növekedni az Úr megismerésében, ami hitbeli engedelmességgel történik. Nem lehet hagyni zabolátlan, ellenőrizhetetlen utakon mászkálni, s ennek vigyázása a szeretet jegyében zajlik, nem a csendőri-rendőri fenyegetettség légkörében. Mert nem mi, az Atya vonzza az Úr Jézushoz az övéit.

Mert mi a nehéz? Mikor a szeretteid elfordulnak tőled, mert ráléptél a keskeny útra, amin ők nem akarnak követni. És az ige mellettük tart, mert őket is meg akarja menteni. Ehhez téged használ, de nem úgy, ahogy először gondoltad, nem neked kell prédikálnod nekik, hanem ők majd hitre jutnak, látva a te cselekedeteidet. Vagy nem. Ez már nem a te dolgod. Te kövesd Jézust. És ha szenvedned kell, kapsz erőt hozzá az Úrtól. Ezekre kell felkészíteni elsősorban az újonnan hitre jutottakat. Ehhez van szükség helyes igeismeretre, nagy elfogadásra, sok időre – egy teljes életre - , és szeretetre. A szeretet, mint érzés önmagában nem ér sokat. Párosulnia kell az igazság ismeretével, és a reménység horgonyával legyőzhetetlen lesz. Ahogy a tanuló tanul, a tanító is – az oktatás folyamán. Mert aki mást felüdít maga is üdül.

És mindez csak előszobája a mennyek országának.

Csalódásaink mindig a világban látható dolgok miatt vannak, na ezeken lehet felülemelkedni Isten erejével. Mert Isten ereje az evangélium, az Ige, a legyőzhetetlen, elpusztíthatatlan, legyen bármekkora világégés is. Jézus feltámadt.