Ami a teremtéskor történt
2013. április 18. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Ami a teremtéskor történt

Az ember valódi jutalma a megértés. A meghallgatás, elfogadás. Innen tovább tud építkezni. A másik lelke-szeme tükrében megkapja azt, amitől nem árva már, hanem teljes ember, akinek társa van. Mert az ember nem egy, hanem kettő. Ebben van az egysége, az egységessége.

Amikor megfürödhetsz a másik jelenlétében, amikor titkolózás nélkül lehetsz önmagad, félelem nélkül élheted át, ki, be a teljes valóságodat - ebben az intimitásban, ahol csak két embernek lehet jogosultsága, ebben a kapcsolatban, ami több annál, viszony - mert egymásból "isznak-esznek-adnak-vesznek-gondolkoznak-éreznek-élnek". Ezt a tökéletes egységet teremtette Isten az emberrel, férfivá és nővé teremtette őket, akik egy embert alkotnak, noha ketten vannak. Így teljes Isten képe számunkra. 

Ezt rombolta szét a sátán. Azóta is keressük egymást, pedig itt vagyunk egymásnak, egymás mellett. 

Egész éjszaka gondolkozom. Alvás közben is gondolkozom. És erre jutottam: a legfontosabb felismerésre, hogy arra szomjazunk, hogy a másik felünk megértsen, elfogadjon maradéktalanul. Ezt a maradéktalanult kellene maradéktalanul belevésnünk a szívünkbe. Egyek vagyunk, és egyként így vagyunk a leggazdagabbak, mert minden nap újból megérthetjük, rácsodálkozhatunk a másik felünkre, akik mi vagyunk, és mindjárt teljes a világ. 

A szemüveget kell letenni, és azzal nézni, amivel látunk is: a szívünkkel. A szív nem kritizál, hanem dobog. Él. Van. Akárcsak az élet.

Kidöcög a szobából egyikünk, és nevetve nyugtázza a másikunk, hogy milyen harmonikusan döcögünk ki mind a ketten, hiszen egyek vagyunk. 

Az ember értelmet a másikban nyer. Itt van a bölcsesség:

"Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat." Példabeszédek 27:19"

És:

"És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt." 1 Mózes 2:18


És így, ketten Isten képmásaként, Istenben lelünk értelmet, kapunk értelmet, fedezhetjük fel egymásban magunkat, és magunkban Istent, Istenben magunkat.

Az ember egész életében kapálózik az igazság ellen, mert be lett oltva azzal az "almával". 

És így derül fel annak az igének is az igazságtartalma, hogy  "...Ne legyetek bölcsek timagatokban." Róma 12:16


Mikor az ember rájön valamire, és elmondja, vagy leírja, nem kioktat, hanem megoszt, odaad, megkínál valamivel. Ha nem lenne köztünk az a "testi-ördögi" ék, amit a sátán vert közénk, sokkal könnyebb lenne.

Hát ezért jött el Jézus, hogy annak munkáját lerombolja köztünk, és újra egyek legyünk, hiszen egynek teremtett kettőnket, férfit és nőt, egy egységnek, egységnyi, egységes embernek, aki a Vele való viszonyban teljességet élvezhet.

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr835232553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása