Miről van szó?

Annak ellenére, hogy neked támad a világ – Isten veled van.

Annak ellenére, hogy nyomorult életet élsz, Isten mindenen átvisz.

Annak ellenére, hogy ellenállsz, mert egy testhez tartozol, Ez Krisztus Teste, nem szakadhatsz le róla, mert amikor nem látnak a többiek, imádságaikban hordoznak.

A gyülekezet tisztasága fontos. A nyilvánosabb szolgálatokban munkálkodók engedelmessége is nagyobb mértékű Istennek. A „kenet” erre a világra szól. Az üdvösség készen van. Hit által, hittel lehet elérni, benne maradni, megerősödni benne, feljebb lépni Jákob lajtorjáján.

A közösségtől távoltartott hívőket-testvéreket ne tekintsétek ellenségnek – mondja Pál. Az ő megmaradásukért vannak kirekesztve – időlegesen. És csak a földi, látható test közösségéből, nem a mennyeiből.

Igen, nincs olyan imádság, amit Isten ne hallana meg. És csakis azért zárnak ki egyeseket, hogy a bűn felettébb bűnös volta nyilvánvaló legyen, hogy a többiek gondolkodása ne fertőztessék meg. Nem keveredhet a szent és a profán. A tiszta és a tisztátalan. Cselekedetekben és gondolatokban. S mivel a tetteid a gondolataid tükrözik, a hited mutatói – hát ezért nem maradhatsz bent, hogy a még erőtleneket, hitben járni tanulókat ne zavard meg, ne idézz elő káoszt a fejükben, szívükben.

A hívő embernek, aki újjászületett, meg kell tanulnia hitben járni. Meg kell értenie, mit jelent számára a hit. El kell szakadnia addigi gondolkodásmódjától és keresnie kell Isten országát, amiben benne van már ugyan, de erőkben, jelekben, csodákban csak akkor lesz megtapasztalható, elérhető számára, ha hitben megerősödik. Ez pedig tanulással érhető el. Nem az üdvösség. Nem a bűnbocsánat. Hanem Isten országának ereje. Mert már benne van ugyan, de meg kell tanulnia azt, hogyan nem uralkodik rajta a halál. Hogy felfogja, megértse: már a feltámadt életben jár. Enyészhetetlen élet ereje az övé. Ehhez kell tanulni, hallgatni, engedelmeskedni Isten Igéjének.

És ez nem mindenkié.

Ezt is el kell fogadni.

Aki kevesebbel bízattatott meg, kevesebb erőt mutathat fel ezen a földön, ebben az időben a többiek, a látható világban élők számára, az ettől semmivel sem kisebb annál, akire – ugyancsak világi mércével – nagyobb szolgálat hárult. Illetve látványosabb működésre hívattatott. Mert mindenkit a szerint fog Isten megjutalmazni, ahogyan azzal a talentummal gazdálkodott, amije van, amit Tőle kapott.

Ezt megérteni, ezt felfogni sem kis feladat. Ezt is a Szent Szellem munkájának eredménye bennünk. Hogy rávezet, elvezet erre az igazságra a Nagy Egészből. Hiszen rész szerint van bennünk az ismeret, ugye.

Nagy csecsemő, nagy gyerek – jutott eszembe egy régi kedves testvéremet hallgatva, mialatt prédikált. Érzelmes, ezt olykor erős hanggal próbálja leplezni, de nem bírja elrejteni gyermeki valóját, amit Istentől kapott ajándékba, szolgálatra. Hogy annak ellenére, csak azért is megmutatja, lássa mindenki, szereti az Urat, bár sok gondja van – MÉGIS, ANNAK ELLENÉRE,  ő bízik az Úrban. És az Úr vele van. Ezt látni is, érezni is, tudni is jó.

Ezt meg kellett tanulnia. Ezt át kellett élnie, vészelnie. Ez élet nehézségei nélkül nem lennének megtapasztalhatóak azok az isteni érintések, élmények, kegyelmek, amiben részesül, - és általa azok is, akiknek prédikál.

És más a tanítás ajándékát kapja, azzal kell szolgálnia. És így tovább, pásztorlás, prófétálás, evangelizálás, gyógyítás, csodatevő erők – mind olyan szolgálati ajándékok, amivel azoknak kell elszámolni, akik ilyet kaptak az Úrtól.

Törekedni lehet és kell ezekre az ajándékokra, ezt írja Pál és ezzel el is árulja, hogy ezek megkaphatóak. Feltételei az Isten Igéjének való engedelmesség. de hogy ki milyen szolgálatra hívatik el, milyen ajándékot, fegyvert, képességet kap hozzá – ez Isten, a Szent Szellem szuverén akarata.

Akarhat az ember olyat, ami nem rászabatott. Ami csak az ő szemeinek kívánatos, de nem Isten szándéka szerinti szolgálat. Csakhogy nem fog menni neki. Nem lesznek eredményei, gyümölcsei. Aminek vannak, az van Istentől. Amiben békessége, öröme van az ember lelkének, amiben tűrni tud, ha kell, amit szívesen végez akkor is, ha akadályai vannak, amiben örömmel ki tud tartani, amihez szelíden tud ragaszkodni, s amit mértékkel is tud végezni, másokat meg nem károsítva semmiféle módon – ez az, amit Isten oltott a szívébe, amire Isten hívta el, amit el nem vehet tőle senki, csupán ő maga „áshatja” el.