aggaszt hirtelen örömöd
megkönnyebbülésed
mint aki le akarja rázni válláról
amit még cipelget
hogy ne maradjon semmi a zsebben
átadatlan
a készülők a nagy út előtt
rendet raknak
és elrepülnek
jaj csak a szárnyuk le ne törjön
bírja még! ha le is tette terhét
könnyítendő a repülést
és ott ahova szállna
ha mégis
csak az úr, csak az Úr Jézus várja
még azt szeretném mondani
ne vedd
– bár ha vennéd sem bánt –
tolakodásnak
hallani akarlak megvallani
hiszel a feltámadásban
nyűtt vonók vagyunk
mind
minek a hetyke
csak azért se gőg
add be a derekad
könnyebb lesz így
ha elköltözöl
átmenni félve a kapu alatt
hogy ott túl elmaradjon
a nagy csalódás
légy templom
igazán
amiben megváltottan
visszakapod magad
ne légy kőszívű
aggastyán
fiam!
2017-06-28 – este
Nászta Katalin