lecserélhetném a képet egy fiatalabbra
hányan megszeretnének s igazuk volna
úgy hordtam azt az arcot testet mintha
nem is az enyém volna vegyétek egyétek
szinte mondtam volna anyám szólt egyszer
tutajos a szemed az mi kérdeztem honnan
tudtam volna nem nagyon magyarázta
meg kellett értenem magamtól talán
tizennyolc voltam addig a torna volt a forma
minden energiám örömöm birtokolta
néha kiruccantam egy üres papír mellett
valahová hol más hangok szobák esetleg
más történetekkel teli polcok sorakoztak
ez volt az én külföldi nyaralásom nem
cseréltem volna le mással nem is vágytam
csak éjszakánként titkos álmokban szűköltem
véres bőrtelen csupaszított valóságban s
milyen jó volt mikor a fehér bőr rám került
nem tudtam ki vette le s ki adta rám újra
ha lecserélném is nem rejtené el
semmilyen évekkel ezelőtti feszes
az egymásra gyűrődött égő rétegeket
nem is ezért vagyok nagy dilemmában hanem
hogy mit mondok maholnap az unokámnak
aki már nem érti meg az anyanyelvem
meséket húzok elő a zsebemből gyorsan
miután adatbázisom újraformáztam mint
a floppyt amit már nem használunk de
régi a módszer törlés
majd új mesékkel újra töltve
2019-01-22
https://ujkafe.website/?p=81371#more-81371
