kifogy az ember a türelemből

olvasva sok, hibától hemzsegő

lelkes hozzászólást

meg emlékezést

én is emlékszem

nem volt olyan jó az

vagy az

de fiatal voltam!

és akkor! hát hogyne tetszene

így visszamenőleg!

magamat szeretem abban -

hiába fested színesre

ami poros, kopott

a pontosság fontosabb,

a kiszínezett emléknél

valld be, bohóc, ripacs, néha bizony

részeg is volt, meg másnapos, durva

közönséges, daróc

nem moshatod ki szavaddal

csak kendőzöd a valóságot

írtam egy könyvet! dicsekszel

és a sikert abban méred

hányan olvassák

tévedsz

a világot sok bestseller tette tönkre

könnyen érthető pikáns történetek

nyalka ifjak, szebbnél szebb

lányok, legények – arra hajtottak

ölükbe ki ül, homlokukra

hány kétes koszorút rakhatnak

lásd, a világ nem haladt előbbre

te hol tartasz? kihez képest?

ne nekem válaszolj

előre kérlek

Nászta Katalin