legtöbbször csak a papírnak írunk
és annak is hiába
a papír nem válaszol
nem is felesel
nincs a szájában
csak, amit beleteszel
ezért ha elfáradsz
egy idő után
mint a rágógumi
minek íze nincs
kiköpnéd, eldobnád
de ragad az ujjadhoz
mintha bogáncs lenne
de csak utálatos
elmentem tegnap egy istentiszteletre
kihűlő szívemben kihűlő igék
sápadtan hevertek
szinte élettelen
de nem ők, én voltam félig-halott
végül csak felemelt bennem valamit
bár nehéz lettem tetőled – világ
megfeküdted a gyomromat
betapasztottad szám tiszta forrását
de a vízen úrrá nem lehetsz
hála az Úrnak
Nászta Katalin