ha számvetést kell készítenem
egy év alatt elmúlt majd minden reményem
elhagyott valaki, akiről azt hittem jóbarátom
nélkülem nőtt az unokám, messziről néztem
s az oldalamon, megváltozott képpel
csüggtek a fáradt kapcsolatok
a költészet illanni kezdett verseimből
közízléshez igazodtam, együgyűsödtem
világot cseréltem
az ellenségre mosolyogtam
bent az árvámat betakartam
meg ne fázzon ebben a nagy huzatban
új barátaim születtek, kipróbáltak
lettek, engem is ki- meg felpróbáltak
magukról időnként levetettek -
egy év alatt bejártam kihagyott huszonévem
nem sokat vesztettem, velem se veszítettek
írhatnám - hogy kielégítsem a költészet
szomorú báját – szívemben megrendült ez-az
mégsem omlott össze bennem az igazság
hála Istenemnek
két fiam családot alapított
ketten maradtunk, egymásra szakosodtunk
s míg az új viszonyokat próbálgatjuk
amíg tehetjük magunkra vigyázunk
az öregség aszott formákba önt
száradnak rólunk a bőrök
ködlik szemünk előtt a látvány
jelentéktelenednek a nagy dolgok
az apróságok pedig fel -
írhatnám, hogy ez engem most sem érdekel
és így van – mit számít mi kerül az asztalra
amíg valami úgyis akad
