szeretem a kutyanyelveim

mikor egy másik felületre átírom, 

megváltozik a  szavak jelentősége

színe-változók lesznek, alakulnak

ha a tálca más, értékük sem ugyanaz

veszítenek vagy nyernek az alattuk lapulóval 

„mint arany alma ezüst tálcán, olyan a helyén mondott,

jó időben szólt ...” *

s keresvén, a könyvek könyve ma hajnalban azonnal oda nyílt

még a madarak sem csicseregtek

nincs könyv még egy olyan, mint ez

kompakt egész mit, ha megtördelsz

s darabonként használod a szót

akkor is cselekszik 

átalakul, amihez hozzászól

teremtő erő van minden betűjében

vesszőben, i-re kitett pontban

semmit nem vehetsz el belőle

anélkül, hogy megérintene

megjelöl s rajtad pecsétje virít / ragyog

mint a kés, mely szabadít is

de öl, ha szükség, metsz vagy alakít

vés, farag – olyan minden része

nem te látsz bele – ő néz a vesédbe

s megfog, előle hiába futsz

keresed, akit imádhatnál, kinek elmúlásán sírhatsz bátran

sokan vagytok tele imával, belétek szorult, ottragadt

s kicsordul idegen halálára a visszafojtott szeretet-adag

ha meghal egy hős korábban, mint kellett

visszatarthatatlan könnyekkel a szádban

beszélsz róla, mintha ismerted volna, igazolásképp

hogy nem vagy  érzéketlen

de „mint hó a nyárhoz, eső az aratáshoz,

úgy nem illik a tisztesség a bolondhoz -

s mint a madár, fecske elrepül

az oktalan átok sem ül meg rajtad” *

beszélni kezd hozzád az ige, ha a könyvét bárhol kinyitod

2020-06-21

**(Péld. 25:11; 26-1)