meg van írva, de már én is tudom

hazug az ember, nemcsak hazudik olykor-olykor

nincs  mentség erre, nemhiába tudjuk

ha kevesebb, többet ér a szó

le kéne redukálni kettőre: igen, nem

ha több kellene, ott a köszönöm, segíts

ha még mindig kevésnek bizonyul

told meg egy mozdulattal

adni venni tenni valamit

szavak nélkül lehet igazán igazul

de ha beszélni mégis muszáj

bízd azokra, akik hallgatnak

akik kijárták a felső iskolákat

mutatni, tenni megtanulták

amit ott megértettek, magukba szívtak

ez az értéke minden irománynak

színész-, rendező-, másféle tanodának

van pár, aki tud és irányít

a többi teszi dolgát, okul, nem lázít

nézd, mennyi könyvet összeírtak

de az évezredek óta leírtaknak

mit az Írásban egymás mellé illesztettek

nincs szüksége támogató szavazatra

elég mindnek örök időkre szólva

hiszen, ha észrevetted 

minden történetből, mit a földből kiásnak

szava  drágakőként kivilágít

erős oszlop történelmünkbe beleverve 

úgy múlik el a rész, honnan hiányzik

mint a sár, tengerrel leöntve

amiben ott ragyog enyészhetetlen

hol néma a hang, a mozdulat

ami nem magadért, a másikért indultat

lesz megtartó gyámoszlopod, te drága árva

hagyd, bízd a szót: illetékes másra

2020-10-06