: lesznek éhségek és nyomorúságok, nagy rettegtetések,
de mindaz, aki segítségül hívja az én nevemet, megszabadul!
nem érzékenyíteni kell az embert az elferdült érzelműekhez
hanem megtanítani nekik, hogy az Úr az Isten
nem az ember jóságában kell bízni a változásokért
hanem az Úrban, aki a változást létrehozza benne
az ember magától semmi jót nem tud cselekedni
nincs más jó, egyedül az Isten, aki őt teremtette
az értelmet azért kaptad, hogy minden utadban felismerd őt
de te kizártad az életedből, nem engedted be
nem hallgattál a tanácsaira, konok makacs voltál végig
meszelt sír – az ilyenekre azt mondta
mert amit ő utálatosnak nevezett, te felülírtad
a bujákat egészségeseknek tartod, még gyermeked is rábíztad
hivalkodsz ferdeségeiddel, engedményeket teszel a világnak
ami pusztulásra van ítélve
ahelyett, hogy te térítetted volna őket az Úrhoz, jobb belátásra
te tértél hozzájuk, nekik kedveskedve, átvéve isteneiket
megcsaltad az Urat, az egyedülit, hűtlenné váltál
nem Őt dicsérted
mindenféle csúszómászóknak adtad szépséged
meztelenkedtél, fertelmeskedtél, házakba alattomosan belopóztál
elvetted, ami a másé, raboltál, fosztogattál
gyermeket, nőt, nálad gyengébbeket gyilkoltál
és most csodálkozol, hogy megelégelte?!
de hogy lásd, mennyire nagy a türelme, még most is ad kegyelmet
annak, aki kéri tőle, aki őszintén megbánva tisztátalanságát
megtér hozzá, bocsánatát kérve
mert azt mondja, mindaz, aki segítségül hív engem
megszabadítom!
hát higgyél végre Benne! dobáld ki faragott bálványaid
amik előtt leborultál, isteneknek becézve őket!
kérj új szívet, érzőt, nem kéjelgőt, egyenes szívet, új lelket
*
