Katona György festménye
*
nem arra vagyunk kitalálva
már ha ki vagyunk találva
elég egy ember, az is sok
s az is csak néhányszor
bekapja Jónást a cet – látom
de azt is, a hal kicsi Jónáshoz
persze hogy kiköpi
nem bírja, sok neki
rácuppantottak a világhálóra
befogtak, mint halakat a tóba
a sok süket hal lubickolva hall
észre sem veszi micsoda
mekkora a baj
kihalász a halász – válogat
megnézhetjük majd akkor magunkat
ha mint Jónást kiköpne valaki
felöklendezne gyomrából
de jó
de jó lenne valaki
aki kifog s nem azért, hogy
megsüsse belőlünk
vacsoráját
már többet ülök ráfüggesztett szemmel
bámulok lyukain ezerrel
körülöttem is rendben a dolgok
alvajáróként csinált napi rutinok
csak néha nyúlok mellé mikor
kanalat keresek s villát emelek
de kést találok és szúrok feléd
pedig a tányérról a húst enném
összefüggéstelenek lesznek a szavak
kiakadnak a mondatok, a hang is fennakad
ami bentről fakad is mind kifakad
mint gennyes televény
vajha lenne gyógyító ír a sebre
ami alatta vérzik
2020-10-27
