Hinni akarom, hogy nem hiába

de hiába akarom hinni

semminek értelme nincs, ha sótlan

a bánat is úgy jó, besózva

de honnan só a mai világban?

összemosták a cukorral

Sem az egyenes, sem a képlet

egyik beszédnek sincs értelme

a szó mögött is mindig embert kerestek

de hol van már ilyen

ha elővesszük a ládafiából nagyapáinkat, nagyanyáink

ők, de még tán anyáink is tudták

a szó mögött, ha nincsen ember

sehonnainak felülni nem szerencsés

és nem szokás

meg kell próbálni mindenkit mindig

s hát mikor, ha nem nehéz időkben

mit csinál ilyenkor, áll, mint a cövek

vagy fut, csatangol, téblábol ide-oda, tesz-vesz

A semminek még a látszatát is vesd el magadtól, fiam!

Ez vagyok én, a bűnös senki

rám akaszkodott egy egész világ

de nem bírtak elviselni

mikor magamra öltöttem ruhám

levetve azt a véres régit

Didergő ereimben früstökölt apám-anyám múltja

s a szomszédok, meg a befogadott menekültek

kifosztottak abból is, amim maradt 

Semmisségemet elfedni hivatott fehér bőröm

csak vakított, nem kellett, futottak tőlem

úgy megrágva, kiköpve, mint a galacsint nemecsekék

még elviseltek volna

de így, hogy rajtam bűneik tükre

rájuk világított

már fájt, sértette sosemvolt önérzetüket

mit álca gyanánt öltöttek ők is magukra

s nem jöttek velem

futottak tovább a szennyes folyó árjának habjaival

bemocskolva - mert hagytam gyáván - engem újra

Bárcsak, bárcsak

soha és sosem találkoztunk volna!

S az állhatatlan

ki nem állt próba alatt elvérzett áldozat

örökre iszonyatos bűzzel füstölög

Mentsd ki, kiáltanátok, de késő

ez már lefutott pálya

Hát miről, kinek írjak

hitet, reményt, jövőt fantáziálva

ha nincs

ha csak az jön, a megírt, megjövendölt utolsó ítélet

a hétéves nagy nyomorúságnak nevezett

amit kétfelé, a három és félre felezett kisebbik előz meg

de nyomorúság az is, milyen még nem volt

keresitek a szót majd, ami igaz, de nem lesz

elbujdokol, kivonják forgalomból

marad az átkozódás, mocsok, fertő, trutymós kiköpni való

amit szerettetek

S mi ezt most leíratta velem

az a hajszálnál is vékonyabb ökörnyálnyi remény

talán még utoljára

beleakad valaki fülébe

hogy feltámadna benne

a beléültetett-oltott vágy

a mindenség királya után – felé

s megmenekülhet

2021-02-13