Replika-vers egy facebookos nyelvészkedésre az újdonsült oltakozás szó kapcsán. A kommentelő az angol nyelvet hozta példának, ami a fejlődés gyorsaságát illeti, egyúttal az angol világnyelvi privilégiumával is lengette a zászlót. S mert pont mára esett a csörte, összekapcsoltam nemzeti ünnepünkkel.

 Ha március 15

ha március tizenöt, akkor a Szabadság

de nem csak a testek s lelkeké

nyelvünké is

hogy megőrizzük szépnek

sokszínűnek, árnyalni tudónak

tisztának, csiszoltnak, nemes egyszerűnek

magától csillogó kerek egésznek

tartást adó, nemzet-büszkeségnek

gazdag rétegződésűnek

amivel nemcsak múltunkat őrizzük

de gyökereinkhez ragaszkodva

nemes fa törzséhez bízva simulva

teremtettségünkért is hálát adhatunk

ha március tizenöt, mondjuk ki

szabadon magyarul: Istenünk

legyen az ima fohász bár vagy sóhaj

ne csak egy sima gúd, meg figyu, meg basszus

hisz’ minden lehetséges annak, aki hisz

csak akarjuk megtartani

az angol meg mondja: Oh My God!

hogy festene magyarul: omájgád… ?

Isten fülébe el sem jutna…

Nászta Katalin