Nászta Katalin: Versszöveg - 1
2021. április 22. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Nászta Katalin: Versszöveg - 1

 

 

é r t e m

hogy senki sem született többnek

egyformák mind

ha különböznek is, nem jár több

a királynak, mint a koldusnak

levegőből is ugyanannyi

vizet, kenyeret sem ehetnek többet

szervezetük egyformán fogyaszt

súlyuk is átlag hatvan-nyolcvan

nagyságuk megáll két méter körül

csak sajátságuk a kincs

 

távolról embernek tűnnek

közelről tudhatod, ő az

megírta ezt már a költő

fentről pontok a térképen

lentről is csak szemükbe nézve

ismerhetsz fel némi különbséget

mert zárva vannak

nem nyílnak soknak

 

mikor a papír előtt ülök

velem szemben ül Isten

vallok az egyszemnek

 

attól elveszettsége

hogy magát eltékozolta

ajtót nyitott nem ismerve

ki dörömböl, ki zargatja

        régi a történet

szeretni kéne, de kit, mindig ez a kérdés

nem nyílhat minden kéregetőnek

tudta még eszméletlenül

mielőtt leszokott anyja melléről

és felnőtt volna  

 

 /megjelent a Káfé-főnix oldalán 2021-04-22/

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr4216509108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása