e g y r u g ó r a

mindent a szeretet mozgat

a tetszés, ami vonz, amíg még ragaszkodsz valamihez

önmagában van rendeltetése, egy rugóra jár a kígyó, a medve

miből vagy gyúrva ember, hogy szárnyad sas, lábad fa törzse, derekad nádszál

fejed lényed csillaggömbje, kezed a kígyó kívánsága, öled a tenger háborúsága

nyelved alól patakzik a szó

csak szíved helyén lapul kő

minden tagod rezdül, mozdul, hangolódik, érzékenyül, verdes

de legbelül a szívgödör rejti lényed lényegét

a követ, ami nem mozdul, nem szeret, nem akar

nem háborog, nem lármáz, nem sír, nem ad ki hangot, se zok-, se panaszkodót

sirathat halottat a holt?

gyászolnak a levelek, a szél, erdőn a fák, sziklában a hasadék

a medve, a farkas, az őz, a szarvas

csak a kígyó tekereg kőszíveden lomhán

lustán kéjelegve önmaga hosszán

nassol

2021-04-20