Halál, hol a te fullánkod,

hol a te diadalmad?

Az élet győzött le, feletted

ő aratott diadalt ma.

Látott az Úr lehullani

a csillagok magasából.

Nem fénylesz hazugul senkinek

többet az ég országából.

Kiadod elhunytjainkat

mind azon a napon,

mikor számonkérik tőled

minden hamis szavad, magod.

Uram az Úr Jézus, aki

kiváltott markaidból –

minden hazug látszat hiába –

az Úr Jézus Krisztusé vagyok.

Édes bolondság ez nekem,

bolondként választott magának.

Okosságokkal ama fáról

sokat nem értem, jól nem jártam.

Egy csepp szent, tiszta vére

többet tett minden tudásnál:

hófehérre mosta a bőröm,

mi tele volt születésemtől

bűnnel, mit még el se követtem,

csak predesztinált testi létem.

Ő saját hófehér ruháját

adta rám, mikor föleszméltem.

Ébren várom, ha nem is látod,

hisz vak vagy, mindig is az voltál.

Én Uram, én szent Megváltóm

értem jön, szólít, ha időm lejár

itt ebben a siralomvölgyben.

Jöjj, Uram, ki ideküldtél-hoztál!