JÁNOS VITÉZ – élőzenés táncköltemény

Petőfi Sándor – Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Bakonyi Károly – Szirtes Edina – Rackák

A VARIDANCE a dunaújvárosi Bartók Színház tánctagozatával egy egészen különleges, élőzenés János vitézt hozott létre Vári Bertalan rendezésében, koreográfiájával. A táncprodukció budapesti bemutatója 2022. január 27-én lesz a XIII. kerületi RaM Színházban. Februárban és márciusban is látható az előadás a RaM-ban.

Petőfi Sándor örökművét Kacsóh Pongrác zenésítette meg 1904-ben. Ezt a darabot Szirtes Edina ’Mókus’ most áthangszerelte Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák hangszerparkjára. Ez már önmagában elég izgalmat rejt, hiszen az eredeti zenés műben nem szerepelt szájharmonika vagy cajon – a VARIDANCE János vitézében viszont ezek a hangszerek is megszólalnak Szirtes Edina ’Mókus’, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák zenekar játékában. A kivételes társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból, s egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be azt. Fergeteges tánc, színes kavalkád, élő zene – az év egyik legeredetibb, legfrissebb alkotása, amely egyaránt elvarázsolja a gyerekeket és felnőtteket. A magyar népi motívumok jól megférnek a francia király UV szemüvegével, ugyanúgy, mint a falusi élet díszletei a stroboszkópos udvari partidizájnnal.

Ferenczi György gondolatai a János vitéz kapcsán: „Nem a kornak akarunk megfelelni, soha, hanem azt akarjuk megmutatni, hogy ebben a korban mit mond számunkra ez a gyönyörű előadás. Nem eladhatónak akarjuk megalkotni a zenét, akarja a túró, mi nem ilyenek vagyunk… Mi underground zenészek vagyunk, és erre büszke vagyok, hogy a mi brigádunk nem refrénárusító konzorcium. Ez tiszta muzsikálás, ennek kell megmaradni.”

Szirtes Edina Mókus gondolatai a János vitéz kapcsán: „Muszáj elfelejteni az eredetit, mert különben az ember nem nyúl hozzá, mert tényleg zseniális. A János vitéz teljesen más feladat volt, mint egy verset megzenésíteni, hiszen itt egy meglévő zenét kell egy egészen más világba helyezni. A hangszerelés ebben az esetben ugyanolyan érték, mint maga a dallam, hiszen a hangszerpark teljesen más, mint az eredeti műben. Ferenczi Györgyék stílusa ebben a helyzetben adott, ők egy nagyon szikár, nagyon erős, egy igazi szittya, karakán hangulatot hoznak az én kis álmodozó, repdeső pillangóimhoz.”

JÁNOS VITÉZ

Hangszerelés, átdolgozás: Szirtes Edina „Mókus”

Rendező-koreográfus: Vári Bertalan

Társkoreográfusok: a Varidance táncművészei

Játékmester, dramaturg: Dávid Zsuzsanna

Díszlettervező: Tihanyi Ildikó

Jelmeztervező: Kuti Letícia

Produkciós vezető: Békefi András 

Szereposztás:

Kukorica Jancsi – Hernicz Albert

Iluska – Bánházy Eszter

Bagó – Simon Gergő

Mostoha – Jaklics Liliána

Francia király – Végső Zsolt

Francia király lánya – Dunaveczki Éva

Strázsamester – Széchenyi Krisztián

Huszárok, Leányok, Tündérek – Asbolt Eszter Anna, Deák Bálint, Hahn Jusztina Sára, Halmosi Dzsenifer, Kecskeméti Gergely, Perger Balázs Márk, Péter Szilvia, Simó Anna, Veres Tamás, Zolja Adél

Zenekar:

Szirtes Edina „Mókus” – ének, hegedű

Ferenczi György – ének, szájharmonika, hegedű

Apáti Ádám – ének, basszusgitár, Wurlitzer piano

Bizják Gábor – ének, kürt, Wurlitzer piano

Jankó Miklós – ének, cajon

Pintér Zsolt – ének, mandolin