Ismét együtt lehet a színházi szakma

A 94 esztendős Csernus Mariann a dunaújvárosi fellépésével búcsúzik a színpadtól több mint 70 év után

Az idei évadot is egyhetes fesztivállal zárja a dunaújvárosi Bartók Színház június 4. és 11. között. A tavalyi rendkívüli siker után most másodszorra rendezik meg a MIKRO Fesztivált kamara- és stúdióelőadásokkal. 12 előadást láthat a közönség, s lesz gyerekprogram is. A meghívott produkciókban fellépnek: Balsai Móni, Csernus Mariann, Göttinger Pál, Gyabronka József, Hegedűs D. Géza, Kálid Artúr, Keresztes Tamás, Király Dániel, Medveczky Balázs, Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Schneider Zoltán, Szűcs Nelli. Őze Áron, a színház igazgatója úgy fogalmaz: „A színházi élet ezekben a napokban Dunaújvárosról fog szólni. Ismét együtt lehet a szakma.” Csadi Zoltán művészeti igazgató, a fesztivál programvezetője hozzáteszi: „Hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre tavaly a MIKRO Fesztivált. A válogatás szempontja 2023-ban is a magas művészi minőség, a szórakozás és a szórakoztatás hármas egységét helyezte előtérbe.” A MIKRO Fesztivál Trokán Nóra fotókiállításával nyílik június 4-én 17 órakor a Bartók Színház Aula Galériájában: színészkollégáiról készített felvételei a színpadra lépés előtti utolsó másodpercek izgalommal, feszültséggel teli momentumát ragadják meg.

Őze Áron, a Bartók Színház igazgatója azt mondja: „Bartók Béla progresszív etűdjeinek kifejezését kölcsön véve – »színházi mikrokozmoszt« formálunk egy hét alatt. Idén is sokszínű a program, mert sokszínű a színház. A kamarajellegű előadások pedig még közelebb hozzák a nézőkhöz a színészt. A velünk élő színházat. Az egyhetes fesztivál előadásai szubjektív válogatás által kerülnek Dunaújvárosba, minthogy a színház maga is szubjektív. Különösen megtisztelő a Bartók Színház számára, hogy a 94 éves Csernus Mariann – aki 1949 óta áll színpadon – elfogadta a meghívásunkat, és elhozza ide a Károli-biblia nyomán született előadását. A Kossuth-díjas művésznő a Bartók Színházbeli fellépésével búcsúzik a színpadtól. Színháztörténeti pillanat ez, s mi csak hálásak lehetünk azért, hogy mindennek a Bartók lesz a helyszíne.”

A Bartók Színház meghívására 12 produkció érkezik Dunaújvárosba: Egy őrült naplója, Hallgatni akartam, Élet-ritmusra, Keresztül-kasul, Shirley Valentine, Telefondoktor, Szénakutyák, Vizsolyi Biblia 2.0., Behavazva, Dante: Pokol, Johannes Doktor Faust, Fedák Sári. A gyerekek a fesztivál idején a MárkusZínház előadásait tekinthetik meg délelőttönként.

Csadi Zoltán, a Bartók Színház művészeti igazgatója, a MIKRO Fesztivál programvezetője arról beszél: „Hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre tavaly a MIKRO Fesztivált. A Bartók színpadain sűrített formában igyekszünk megmutatni a város és a régió közönségének – az ország különböző színházaiból – az általunk kiemelkedőnek tartott „mikro” produkciókat monodrámákat, stúdióelőadásokat. A válogatás szempontja 2023-ban is a magas művészi minőség, a szórakozás és a szórakoztatás hármas egységét helyezte előtérbe. Válogatásunkban a szenvedély, olykor a szenvedés és a humor különös keveréke hoz létre emlékezetes pillanatokat, felejthetetlen alkotásokat. A Bibliából, Dante emberiségkölteményének fejezeteiből, Gogol klasszikusából, az Egy őrült naplójából, vagy Márai Sándor 2013-ig kiadatlanul kallódott, Hallgatni akartam című kötetéből, Weöres Sándor, vagy éppen Fedák Sári életének meghatározó pillanataiból inspirálódó előadások is bizonyítják, hogy a színházban nincs lehetetlen.”

MIKRO Fesztivál előadásai

EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (június 4. vasárnap 19 óra)

A történet főszereplője a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnok. Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készült. Keresztes Tamás mellett az előadás további fontos „szereplője” Tamás által tervezett díszlet, valamint az atmoszférát megteremtő loop lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje. Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés ma is ugyanolyan aktuális.

Játssza: Keresztes Tamás

Rendező: Bodó Viktor

A Katona József Színház, a FÜGE, a MASZK Egyesület, az Orlai Produkció előadása

Márai Sándor: HALLGATNI AKARTAM (június 5. hétfő 19 óra)

Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A teljes napló és a Halotti beszéd című művéből. „Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel abban a tíz évben, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschlussnak napja jelenti.” A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-as hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel – Márai szerint – elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában. Rendező: Marton László.

A Vígszínház előadása

ÉLET-RITMUSRA (június 6. kedd 18 óra)

Egy francia fiú, Adrien Lepage mindennapjaiba nyerünk bepillantást, a mániákusan doboló kamasz azonban egyre több titkot, élményt és emléket árul el nekünk. Furcsa világ tárul elénk, mely egyszerre irigylésre méltó és lehengerlő, de ad némi okot az aggodalomra is. Talán Adrien mégsem olyan „átlagos”? A kalandok, a csalódások, a megpróbáltatások ugyanúgy részei az ő életének is, mint bármely másik kamaszénak, akkor mégis mitől lehet ez a fiú más, mint a többiek? Hol tart most az életében, mi a múltja és mik a tervei? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Élet-ritmusra című előadás a maga sajátos humorával Medveczky Balázs megrendítő alakításában. Rendező: Hojsza Henrietta.

A Pinceszínház előadása

KERESZTÜL-KASUL (június 6. kedd 20 óra)

A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak induló utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon. Janet nincs jó kedvében, amikor szombat hajnalban felszáll a San Franciscó-i repülőtérről induló helyközi gyorsvonatra. Janet pszichoterapeuta. Mániás keresztrejtvényfejtő. Most is nála van a New York Times szombati melléklete a rejtvényekkel. Profi rejtvényes. Pillanattal az ajtók záródása előtt felugrik egy férfi a szerelvényre. Ő Josh. Volt színész, dolgozott a családi gombüzletben, tizennyolc hónapja nincs állása, alkalmi feladatokból él. Mindketten magányosak. Egymás számára teljesen idegenek. Aztán Josh is kinyitja a New York Times szombati mellékletét, ő is belekezd a keresztrejtvényfejtésbe. Amatőr rejtvényes. Janet, aki azt gondolja, hogy a keresztrejtvény az élet metaforája, segítséget kínál Joshnak. Szóról szóra, keresztül-kasul haladnak a rejtvényben, közben egyre több mindent ismernek meg a másikból, igyekeznek kitölteni az üres lelki rubrikákat.

Szereplők: Pokorny Lia, Király Dániel. Rendező: Dicső Dániel.

A Rózsavölgyi Szalon előadása

Shirley Valentine (június 7. szerda 19 óra)

A kiváló humorú Mrs. Bradshaw egy nap Görögországba szóló repülőjegyet kap, ami gyökerestül felforgatja az életét. Szembe kell néznie fiatalkori önmagával, a szabadszellemű, lázadó Shirley Valentine-nal, aki Mrs. Bradshawként mára olyan magányossá vált, hogy élete sorsfordító döntéseit kénytelen a konyhafallal megbeszélni. Például, hogy elhagyja-e Liverpoolt és a férjét, hogy Kolumbusz Kristóffal együtt elhajózzanak Klitorisz szigetére… Willy Russell remekbe szabott, szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját új fordításban láthatja a közönség Balsai Móni nagyszerű tolmácsolásában. Az előadást Ujj Mészáros Károly állította színpadra.

A Centrál Színház előadása

Telefondoktor (június 8. csütörtök 18 óra)

Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant – mindvégig bezárva. Vajon képes lesz-e Békés Dénes elrendezni ezt a délutánt (és vele az egész romba dőlni látszó életét), újra egybesodorni a két óvodás gyermeke, egy link barátja, annak naiv barátnője, valamint öko-bio-liberális-Waldorfos felesége, idős édesanyja és egy páciensének éppen születőfélben lévő kisbabája által darabokra cincált szálakat – vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani? Előadja: Göttinger Pál. Rendező: Orosz Dénes.

A Manna Egyesület előadása

Szénakutyák (június 8. csütörtök 20 óra)

Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról  

Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett - a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült - és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy "Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. / Tanulj nevetségig szeretni." Mi azonban azt fogjuk most játszani, hogy hunyorogva gyanakodni kezdünk: mindenki tudja, hogy a macskák nem halnak ennyire könnyen. Korábban itt voltak. Utánunk is itt lesznek. Mindent látnak. Mindent hallanak. A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is – és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a 20. századot. Hogy ez a zseni most akkor veszedelmes-e, ártalmatlan-e, fogalmatlan-e vagy bölcs-e...? Kívül áll, vagy felette áll? Ma sem tudja senki. Meg kellett volna kérdezni a macskát. Az is igaz viszont, hogy neki meg nem mindent érdemes elhinni.

Előadja: Kálid Artúr

A költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával írta és rendezte: Göttinger Pál

A Kőszegi Várszínház előadása

Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia 2.0 (június 9. péntek 18 óra)

„Ez a Biblia a színész-emberé. Amit hallunk, Csernus Mariann olvasata, amit látunk, az is csak az övé. Mégis mindnyájunké, attól az emberségtől, ami minden percében jelen van a színpadon. Szenvedélye s szenvedése is, és sokszor a humora. Az alig két órába átemelt töredékek egésznek tűnnek, mert a részletek egymásra épülnek. Csernus azt ragadja meg, amiben emberi helyzetet, emberi közlést talál és lényegeset. Amikor ember szól az emberhez, és emberi, ha Isten beszél hozzánk.” (Tarbay Ede – Vigilia)

Rendező: Csernus Mariann. Főszereplő: Csernus Mariann.

A Bethlen Téri Színház előadása

Behavazva (június 9. péntek 20 óra)

Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar alatt kopogtatnak az ajtaján. Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról, Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elzárja a világot, és összezárja a két embert Patrick házában. A Behavazva egy szellemes és érzelmes darab két nagyon különböző emberről, akik próbálják nem megőrjíteni egymást, miközben lassan engednek az érzelmeiknek.

Szereplők: Nagy-Kálózy Eszter, Schneider Zoltán

Rendező: Őze Áron

A Rózsavölgyi Szalon előadása

Dante: Pokol (június 10. szombat 19 óra)

Dante 1321-ben, a halála évében fejezte be az Isteni színjátékot. Az előadás Dante misztikus utazásának azt a részét mutatja be, amelyben a Poklot járja végig Vergilius vezetésével, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük és haláluk számos tanulságot tartogat az utókor számára is. Mértéktelenek, csalók, megtévedt szerelmesek, tolvajok, gyilkosok, öngyilkosok, jósok, hízelgők, nyerészkedők, viszályszítók, árulók jelennek meg burjánzó összevisszaságban a pokolbeli tájakon, köztük Dante politikai ellenfelei is (hiszen épp korának kétségbeejtő politikai helyzetén elkeseredve kezdte írni az Isteni színjátékot két évtizeddel korábban), akik akár a mi kortársaink is lehetnének. A kalandos történet különböző mozzanataihoz mindenki más-más asszociációkat társít aszerint, hogy kinek-kinek mit jelent a Pokol a 20-21. században.

Előadja: Gyabronka József

Fordította: Nádasdy Ádám. Az előadás létrehozásában közreműködött: Kocsis Gergely és Török Tamara.

Az Orlai Produkció és a Katona József Színház előadása

Johannes Doktor Faust – Avagy Borzadályos komédia ördögökkel (marionett-játék)

(június 11. vasárnap 18 óra)

Kísérleti darabunk a klasszikus középkori moralitásjátéknak olyan – kortárs vizuális és zenei köntösbe öltöztetett – változata, amely a 19. századbeli cseh népi marionett-játék és a „családi bábszínházak” kukucska-színpad hagyományát idézi meg. Johannes Faust, a nagyravágyó mágus híres története a mindenkori ember keserves sorsát járja körbe, mikor is útján, melyen céljait igyekszik elérni, saját képességeinek határaiba ütközik. Az ördöghöz fordul segítségért, és a szolgálatát a saját testével és lelkével fizeti meg inkább, mint hogy lemondjon az ambícióiról és a már elért sikerekkel megelégedjen.

Rendezte: Boráros Szilárd, Boráros Milada. Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk.

A Magamura Alkotóműhely előadása

Fedák Sári – Szűcs Nelli önálló estje (június 11. vasárnap 20 óra)

„Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenítsük a 20. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertessük a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságát, valamint elégtételt szolgáltassunk személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben ez a kivételes művésznő részesült. Soha meg nem bocsájtható bűne a 2. világháború utáni politikai rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát. Az emlékest anyagát részben emlékiratából, az Útközben és a „Te csak most aludjál, Liliom...” című könyvből, részben egyéb megemlékezésekből, leveleiből, a Színháztörténeti Intézet anyagaiból, régi Színházi Élet című folyóiratokból gyűjtöttük össze. Elhangzanak még dalok leghíresebb szerepeiből, ezekkel is felidézve a magyar operett eme nagyasszonyának alakját. Fedák Sári megérdemli, hogy végre hozzá méltóan emlékezzünk meg róla!” Dávid Zsuzsa rendező

Fedák Sári: Szűcs Nelli

A Nemzeti Színház előadása

További információk: http://bartokszinhaz.hu/mikro-fesztival-2023-ban-is/