ha a vers mozdulna 

s mondana valamit e jeles napon...

... mikor szólna, ha nem most

ha versfaragó vagyok

de nincs penna, se toll

(a Pepcoban  mű-ironok)

ha versem értenéd is

s nem a múltszázadból szólna...

de ha kivénülsz a trendből

s visszajársz a múltba’

nem vigasztal, hogy így jár mind

aki ily sokáig húzza

mit izgatja ma Petőfit

hogy D. P. nem szereti

ha Sándor hangján születnek

hallgasd a gyermek verseit

még úgy szólnak, mint a nóta

zörögni, csörögni, berregni

ráérnek húsz/harminc év múlva

(ugye, Zorika)

visszalépek az akkor'- ba

mikor Petőfi volt „vén”

s fiatal vagány én voltam

körbejár most is az óra...

fontosnak véltek letűnnek

marad az alap, min még állunk

s míg a jó Öreg enged

magyarul imádkozunk

így emelem kezem az égnek

vigyél, ha idő - vagy hagyj még...

(ha  egyszerűnek teremtett

ne ragozd túl te sem a verset

ki rég tolod vagy most kezded

csörömpöl más fülünkbe eleget)