a bolond is látja ez a világ romlott

mért hiszi mégis

mért nem hiszi mégse

Isten kegyelme utána nyúlt

mert úgy szerette Isten e világot

egyszülött fiát adta érte

hogy aki hisz benne ne vesszen el

hanem örökké éljen vele

mért nem hiszi mégse

mért hiszi mégis

látja már jól, mit sem tehet érte

egyedül, magában, másokkal, senkivel

mért nem próbálkozik hát a teremtővel

annyi mesét maszlagot bevett már

mindegyik hamis volt, hazugságot kínált

mért löki el kezét annak, aki kiment

e kárhozatvilágból, kimentheti innen

születik a gyermek, se anyja, se apja

nem gondol felőle, önjavát akarja

ellöki a kezet,mi felé nyúl, ott van

kifut a házból a bizonytalanba

kiben bízhat ugyan, ha nem kivel együtt

szerették világra, ki majdmindjárt felnőtt

s mitől fél a férfi, és mitől a nő

annál, mik ők ketten, nincs nagyobb erő

derűnek, örömnek, szeretetnek ott van

kire vigyázhatnak, kiről gondoskodnak

mi értelme másnak ezen a világon

mint életet vinni oda, hol halál van

nincsen ennél fontosabb, se nagyobb, se másabb

mint az örök rendbe való beágyazódásnak

továbbadni azt, amit kaptál te is

hogy továbbadhassa majd a fiad, ő is

adni teremtettünk erre a világra

nem elvonni, lopva, az áldást a házból

térjetek hát vissza, együvé, ti szülők

kettőtől kettőnek jöttem, teremttettem

félkarú félszívű leszek, ha ti külön

félárva én, ha összekülönböztök

2024-11-03