Tegnap az hangzott el Istentiszteleten, amit már olyan sokszor és régóta hangoztatok, ami nem tetszett, amit nem akartak hallani tőlem: az ige ismeretének fontossága, hatalmas szerepe a hitünkben. Nagyon jó volt. Ami zavart, hogy tőlem ezt nem fogadták el, még olyan szinten sem, hogy meghallgassák.

De mit mondott nekem ma reggel az Úr? A Máté 19:13-15-ben először is a gyermekszolgálattal kapcsolatban "Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy kezeit vesse azokra, és imádkozzék; a tanítványok pedig dorgálják vala azokat. Jézus pedig monda: Hagyjatok békét e kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jöjjenek; mert ilyeneké a mennyeknek országa. És kezeit reájuk vetvén, eltávozék onnét."

Mert hogy volt bennem kérdés ezzel kapcsolatban.

És a másik, a szolgálathoz fűződik. Igen nem tagadom, volt bennem némi szomorúság, hogy nem engem használt az Úr, ahogy most a Zolit, de mit olvasok az Igében? A Máté 20:1-16 azokról a szőlőmunkásokról szól, akiket az Úr elhív reggel, majd délelőtt, majd délben, és így tovább. A végén mindenki ugyanannyit kap. Az elsők zúgolódnak, miért kapnak ugyanannyit, mikor ők többet dolgoztak? Az Úr válasza: "Avagy nem szabad-é nekem a magaméval azt tennem, amit akarok? avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? Ekképen lesznek az utolsók elsők, és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak". Máté 20:15-16

. Így van.

Sok jó bizonyságot hallottam, sok, engem, régí hívőt is megszégyenítőt, de örülök már. Az a lényeg, hogy Isten országa terjedjen, minél szélesebb körben.

Nagyon fontos a kitartás, a hűség, az állhatatosság, akkor is, ha már húsz éve hívő valaki, és azért sem tudta úgy szolgálni az Urat, ahogy ma teszik a gyermekek is, mert nem engedték, mert nem bíztatták az emberek, stb... Az Úr az Úr. Az övé a föld, az emberek, és minden az Ő dicsőségét szolgálja, nem az emberét. Öröm volt látni, hogy milyen gyermeki hittel, örömmel hisz és szolgál, és örül a H.Zoli. És öröm volt hallani, hogy az Úr könyörül rajtunk akkor is, ha eltévelyedtünk, és visszatérünk. Hogy reménység és erős hit, bizalom lakik egy gyermekszívben, akinek a fél lába odavan, de hiszi, hogy az Úr ki tudja növeszteni újból! Jó volt látni a kitartó szolgálatát a szolgáló testvérünknek.

Az Úr nem változott. Az Ő Igéje örökké megmarad a mennyben.

Hiszem, hogy az Úr öröme a mi erősségünk, és ahogy mi is annak örülünk, ha bíznak és hisznek bennünk, az Úr is így van ezzel. Ezért van az, hogy hit nélkül semmit sem ér az egész élet. Ha nem hisznek benned, neked, egy kidobnivaló rongy vagy, sótlan... De ha bíznak benned, szárnyakat kapsz és repülsz...