2009. május 03. írta: stephy-alias:Nászta Katalin

Uram, Te tudsz engem! Tudod, mit szerettem volna elmondani, bár nem szerettem volna, de mégis el kellett volna. De Te könyörülő és nagy kegyelmű vagy, és a testvérek szíve megnyílt, és beszéltek magukról, az irántad érzett érzelmeikről, tapasztalataikról, többen is. JÓ VOLT. Mert Te személyes Urunk vagy mindannyiunknak, és hálás vagyok a bátorságért, amit Csilla merített belőled, mikor beszélt erről. A bizonyságaink is személyesek. És ezt is jó volt hallani. Marcsit is, Irénkét is. És ki tudták várni, amíg elmondták.

De az én felvetésemre senki sem válaszolt. Maradjunk a keskeny úton, de imacsoport felől még gondolkoznak. Új alapokra kell helyezni. Inkább vissza kellene térni ahhoz a "szokás-kötelességhez", hogy a hívő imádkozik, és közbenjár.

Milyen érdekes, pont ma jutott eszembe az a fura gondolat, hogy a szüntelen imádság és a kevés beszédű imádság közt mi a közös nevező! Aki a Te barátod,Uram, az Veled osztja meg minden gondolatát, problémáját, háláját, és állandóan. Hiszen, ahogy el is hangzott, Te vagy a keskeny ösvény, és Te a szívünkben lakozol, és csak mi távolodhatunk el tőled, Te hűséges vagy a Beszédedhez. És ez is elhangzott. Meg kell tartanunk a parancsolataid, különben nem vagyunk kedvesek előtted. Szeretsz, de önmagunkat szolgáltatjuk ki a bűnnek, ha nem veled járunk.

És a délelőtti tanításból is nagyszerű volt: a szellemünk kész, de a lelkünket nekünk kell az Úrral együtt megmenteni. Alárendelni a szellemünknek, aki a Szent Szellem alárendeltségében él. És a testünket is alá kell rendelnünk a lelkünknek, és így nyerjük el teljes mivoltunkban az üdvösséget. Ezért kell nekünk készek lenni engedni az Úrnak itt a földön.

Tartassanak könyörgések minden emberekért - mondja az írás. És az igéret: ha ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.

Nem kell várni az imádkozással, annak megszervezésével, hiszen Jézus Krisztus mióta feltámadt és annyian követték és követik Őt, sokkal nagyobb lett a dicsősége, mint, mikor itt járt a földön. És Ő ennek örül! Meg az Atyánk is! Annak örülnek, ha mi még nagyobb dolgokat is cselekszünk az Úr Jézus nevében, mert ekkor vagyunk jó tanítványai.

Befulladt az imaalkalom? Éppen hogy most teljesedik ki!

"Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, amelyek néki kedvesek..." János 8:29/b

Avagy nem ismeritek-é magatokat, hogy a Jézus Krisztus bennetek van? Kivéve, ha méltatlanok vagytok." 2.Korinthus 13:5/b

"Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek." János 8:34

És még mindig tart a kegyelem időszaka.

A bejegyzés trackback címe:

https://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu/api/trackback/id/tr851101130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása