Annakidején, Dániel prófétának kijelentette az Úr látomásban, mi történik majd népével... Antiochus Epifanesz volt az a zsarnok, aki dühében, hogy a rómaiak megalázták, hazafelemenet ,útjában megállt Jeruzsálemben és lerombolta a Templomot, kiirtotta a zsidók nagyrészét, és magát imádtatta. Ez ellen lázadtak fel Matthatiasz és fiai, akik aztán a megtorlás elől elmenekültek a hegyekbe, ott partizáncsapatot alakítottak, és módszeresen támadták az ellenséget. Makkabeusoknak nevezték őket a macebet=kalapács héber szó alapján.Végül helyreállították a szent oltárt i.e. 165.kiszlév 25.én és újra felszentelték az Úrnak.
Ez az alatt a 400 esztendő alatt történt, amíg az Úrnak nem volt kijelentése a népe számára. Hallgatott.
Népe kétfelé oszlott. Egyik része hellenizálódott, és a görög kultúrát is elfogadva, beépítve az életébe, eltávozott a szent szövetségtől. Az ortodox része a népnek ragaszkodott az Igéhez, az igazsághoz. A hellenizálódott Jósua, magát Antiokhoszt kérte meg, segítse őt abban, hogy ő legyen a főpap. Ő meg eltétette lába alól saját testvérét, Johanánt, aki akkor volt a főpap. Ezért meg is veszetegette Antiokhoszt, és mikor nem volt elegendő kincs, a Templom kincseihez is hozzányúlt, eladta azokat, hogy kifizethesse a díjat A.Epifanésznek. Akit úgy is neveztek, hogy Epimanesz=örjöngő, mert ritka zsarnoki természete volt.
Még lesz egy "Hanukkája" a világnak. Amely hasonló lesz az akkorihoz, csak sokkal rosszabb. Az lesz a nagy nyomorúság ideje.Ebből számunkra az az üzenet, hogy nem alkudhatunk meg a világgal, nem adhatjuk oda neki a kisujjunkat, mert az egészet elveszítjük.
Sok mártírhalált halt hős élt abban az időben. Egy Hannah nevű asszonyról is feljegyezték, hogy fiaival együtt inkább a borzalmas halált választották, de nem alkudtak meg, és nem ettek a bálványáldozatokból, nem imádták Antiokhosz Epifanészt. A feltámadásban bíztak!Ezek azok a hősök, akikre büszke az Úr Jézus.
Az ilyenekért is jön vissza.Jól látható a hitehagyás a hellenizálódásban, az aposztázia a világgal való kiegyezésben.
Lehet bátornak látszottam-voltam a testvéreim szemében régebb, de mindig szükségem volt bátor magaviseletű és szent életű példaképekre, akikre felnézhettem, hogy én is kitartsak végig.Egy este felhívott egy kedves testvérem, aki más városban élt mindig is, mint én, és bizony a beszélgetésünk során nem voltam lelkes, inkább a csalódottság hangját hallhatta ki a hangomból.
És mit mond az ÚR? Azt, hogy csak Rá hallgassak. És ne féljek senkitől, mert Ő amit megígért azt meg is cselekszi. Még ha várni is kell rá.Ma is van sok keresztény, aki nem tartja bűnnek, ha összekacsint a világgal.
