"A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, a míg tovább mehettek. Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt. És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza. És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le." Máté 10:11-14.
És tovább, az egész fejezet.Isten féltő szeretetéről tanuskodnak mind ezek a beszédek. Mert, ha a disznók (hitetlenek) elé vetjük azt, amit az Úr az övéinek jelent ki csupán - nekünk rontanak és megszaggatnak. Az Úr pedig ettől óvna bennünket. És ahol nem fogadják a mi beszédünket, ott nincs keresnivalónk. Azokon már ítélet van!
Ki érthetné ezt, rajtunk - hívőkön kivül? Hiszen a világ vesztébe rohan. Ha mi, az Úrral, nem vagyunk képesek megállítani őket, akkor kicsoda?Hagyni kell őket. Az Úr sem erőltetett senkit. Minket pedig óv. Minket véd. Akiket elhívott, akik válaszoltak a hívására, akik követik Őt, akik Vele járnak, akik nem ebben a világban keresik a boldogulásukat, akik látnak, akiknek van reménységük a halálon túl is, akik már"meghaltak" ennek a múlandóság, rothadás alá vetett világ számára.
