Egyszer Pál azt írta az egyik, gyülekezetnek, hogy azért van köztetek sok beteg és erőtlen, és azért alusznak el sokan - ez alatt a testi halált értette - mert nincs úrvacsorával való méltóképeni élés.

Ez azt üzeni, hogy:

1. a betegség és erőtlenség nem az Úr tökéletes akarata.

2. akik mégis így vannak, meghalnak, de nem kárhoznak el.

3. nem szabad elhanyagolni az úrvacsorával való méltóképeni élést.

4. ez pedig azt jelenti, hogy ahhoz, hogy meggyógyuljunk meg kell vallanunk egymásnak a bűneinket.

" Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki. Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése." Jakab 5:14-16

Mi megtartjuk az első részét ennek, de a másodikat elhanyagoljuk.

Viszont ez kijelentés afelől is, hogy egy újjászületett ember NEM KÁRHOZIK EL!