Isten Igéje az Ő beszéde, Tőle jött, Ő maga, Jézus Krisztus. Nekünk csak képességünk van megérteni, elfogadni, befogadni AZT, ŐT.

Csalódásaink, keserűségeink minket minősítenek, az Ige tőlünk függetlenül, akár annak ellenére is, hogy mi nem törődünk vele, ÉL, HAT, LÉTEZIK. Minket is bevon akaratába, ha mi is akarjuk. És ez hit által lehetséges.

Hívő ember számára talán a legpokolibb Isten Igéjét, mint olyant megkérdőjelezni. Lehetnek kétségeink, vagy nem érthetünk valamit, de Isten Igéje akkor is sziklazúzó pöröly, ha mi csak a kétélű kardot ismerjük, és akkor is eső, amely megöntözi a földet és gyümölcsöt terem, ha mi elmegyünk szárazabb vidékre.

Mi csak megismerhetjük, felismerhetjük, egyetérthetünk vele, elfogadhatjuk, vagy elutasíthatjuk azt, ami örökkévaló a mennyben. Itt a földön csak élhetünk vele, belőle, benne, de nem tehetünk kárt benne, nem rövidíthetjük, hamisíthatjuk meg, mert csak használati jogunk van, nem formálhatjuk át, nem alakíthatjuk a magunk ízlése, szükségei szerint.

Ezért is lehet mindig erőforrás, bölcsesség, útmutató, gyógyír, tanácsadó, mert nem függ emberektől, koroktól, széljárástól.

Minket is csak az Ige tarthat meg.

Azt mondja: "csakhogy, amire eljutottunk, aszerint járjunk." És ha többre jutottunk más gyülekezeteknél az Ige felismerésében, gazdagságának kikutatásában, ehhez kell ragaszkodnunk. Nem a tapasztalatainkra kell építenünk, hanem a felismert igékre, befogadott Isten-beszédekre, ahogy a gyerek sem kezdi újból megtanulni, hogy nem szabad a forró kályhához nyúlni, és már erre a tudásra épít - nekünk is többet kell kiemelnünk, megismernünk annál, amit már megismertünk.

"Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!" Zsolt. 119:28

"Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?" Zsolt 119:9

"Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál! "Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem." Zsolt 119:49:50

"Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása." Zsolt 119:57

"Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra." Zsolt 119:67

"Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet." Zsolt 119:71

És egy megdöbbentő ige:

"Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom." Zsolt 119:78

"Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben." Zsolt 119:89

"Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem." Zsolt 119:94