Mikor egy írástudó megkérdi Jézust: Melyik az első minden parancsolat között, az Úr elmondja neki a másodikat is. Az írástudó helybenhagyja, mire Jézus megállapítja: nem messze vagy Isten országától.
Miért mondta ezt? Mert az írástudó felelete azt bizonyította, hogy igaznak tartotta ugyan, amit Jézus állított, de nem ismerte fel benne (még akkor, talán később igen, erről nem szól az írás) a Megváltót.Ez a Márk 12:28-34-ben van, és Károli hivatkozik az utolsó versnél az Apostolok cselekedetei 26: 27-29-re, amikor Agrippa király és Pál közötti beszélgetésből kiderül, hogy Agrippa is hitt a prófétáknak, de nem hitte, hogy Jézus a Messiás. Csak egy prófétának tartotta, akárcsak az az írástudó. És ma is van sok hívő, aki "csak" Isten Fiának tartja, és nem bírja felfogni, hogy vele eljött Isten országa.
Ez a hívők felelőssége, akiket az Úr kiválasztott, hogy képviseljék Őt itt a földön, hiszen a Messiás "teste" vagyunk. Őrizzük meg az Ő testének szentségét, ez pedig az Ő gyülekezete, az Ő népe, akik közé nem elegyedhet mindenféle elegy-belegy nép, aki eljön egy jó prédikációt meghallgatni, aztán tovább áll, hanem találkoznia kell a Megváltóval, azaz az Ő testével, azaz velünk, akik Őt hordozzuk - bátran - a szívünkben, testünkkel, magatartásunkkal is Őt hirdetve az emberek között.Ezzel együtt a megtérést a mi bizonyságtételünkre is, Isten adja, nem a mi dolgunk, az Ő munkája ez, a miénk csupán a képviselete, az üzenet átadása, de az üzenetben való hit Isten ajándéka. Vagy kegyelmet nyer valaki így, vagy nem. Ő a könyörülő Isten, Ő könyörül,(2 Mózes 33:19; Róma 9:15) mi csak hirdetjük a könyörületét.
A boldogság és a szenvedés nem zárja ki egymást. A boldogságot az Úr Jézus határozta és fogalmazta és jelentette meg: "Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és mindenféle gonosz hazugságot mondanak ellenetek énérettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben. ... Ti vagytok a földnek savai... " (Máté 5: 11-13)Isten beszéde só. Ez az ige só. A só, amely megízesíti, emészthetővé, ehetővé teszi az ételt, bevehetővé, megvilágítja az életünket is. Egy ige és világosságot gyújt bennünk az életünk felől, hogy megértsük, megedződjünk, megerősödjünk, megbizonyosodjunk abban a hitben, amit ajándékba kaptunk Atyánktól, aki megengedte, odavonzott minket Fiúhoz, és így mindig alázatban tart, ebben maradhatunk, mert felismertük, hogy nem a magunkéi vagyunk, hanem Istené.
A só és a világosság, amivel tudomásunkra juttatja az Úr Jézus, kik vagyunk e világ számára.Mivel lehet több a mi igazságunk egy írástudó farizeus igazságánál? Azzal, hogy ismerjük, szeretjük az Urat (lásd: első parancsolat) és hogy megtartjuk parancsolatát (lásd második parancsolat).
Ez Isten ereje: megtartani a parancsolatait. Miért lehet? Mert tudjuk, hogy nem e világból valók vagyunk. Hogyan lehet? Azzal a szeretettel, amelyet Istentől nyertünk. Hiszen ez a világ elmúlik, a kívánságai is, csak az Istenben hívők maradnak meg.Miről szól a kereszt? Az Úr Jézusról, aki meghalt ennek a világnak és feltámadt a benne hívők megigazulására. (Róma 4:25)
Mindent elvégzett a kereszten, ami ezzel a világgal, az emberrel, a bűnnel kapcsolatos. Helyreállította, megnyitotta az utat (útnyitóul elsőként bemenve az Atya trónja elé (Zsidó 6:20)) Isten országába.Ő maga az Ajtó, Ő az Út. Nem egy módszer, nem egy tudás, hanem egy személy, Ő maga, aki az Atya szeretetét képviselte, mutatta és mutatja meg az Ő testén,(Zsidó 10:19-20) az Ő gyülekezetén, az Ő egyházán, az Ő népén keresztül, ami nem egy szedett-vedett társaság, hanem Isten megszentelt, megszentelődött és megszentelődő hadserege,(Jakab 4:8) örömüzenetet hozó, hirdető az üdvözülők, de a halál illata az elkárhozandók számára.(2 Kor. 2:16)
Így vagyunk kétélű kard Isten Igéjével a szánkban, szeretetével szívünkben, irgalmával tetteinkben, és tudnunk kell, hogy háborúban, támadások tüzében vagyunk a szellemvilág, az Istent nem ismerő emberek részéről - de VELÜNK AZ ÚR - Immánuel, aki győzelmet ad, mert győzött e világ felett, tehát mi is győzünk Általa.Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?
