a háborúk tegnap még nem lihegtek a nyakunkba
sztereotípiáink mára idegenek
múmiára néz így, mint rád a gyermek
meghatároz a múlt, kiszór a jelen
a jövőben eltűnnek a régi alakok
hol rejtve lennénk, megkülönböztetettek
csak töltelék szavaikat hallom
csontváz szájában a mondat
az értelemszerűen/ugye skandálása
egy mondatban, mint kinek nem jut eszébe
mit is mondana, hát húzza-nyúzza
illetve-t mond szépelegve vagy,
ezáltal-t így helyett
és egyenlőre-t mi más, mint egyelőre
(mert egyenlő részt kapunk, de pillanatnyilag/most/momentán pld. kevesebb / több illet
nem vagyunk egyenlők – egyelőre/még
majd, ha utolérsz teljesítményben!)
A magyar, ha beszél, egyenesen megmondja, mit akar. Nem kertel, nem köntörfalazik, nem kér bocsánatot azért, hogy megszólal, ha már szólal. Nevén nevezi a gyermeket, a dolgot. Világosan fogalmaz, nem mismásol, nem festi át a semmit valaminek - ha beszél. De ha író, költő, aki fogalmaz - eleresztheti fantáziáját, és akkor mindenki tudja, hogy most nem egészen igazat hall, hanem valamivel többet, vagy kevesebbet. Ez már a művészetkategória. De az élet nem fantazmagória, elképzelés, hanem valóság. Csak ennek talaján nőhet ki minden. Amikor tudósítunk, hírt közlünk - nem színezzük, nem köntörfalazunk, nem kelletjük magunkat, nem hivalkodunk hanem egyenesen beszélünk, világosan fogalmazunk, pontosan használjuk a kifejezéseket,hogy értse meg a másik. Igazat szólj, ne csak a valódit - ezt Arany János a költőknek mondja , de mi a mindennapokban, egy rádióinterjúban, egy hírközlésben nem verset írunk, nem képet festünk, hanem világosan beszélünk, érthetően. Nem magunkat propagáljuk, hanem a tárgyról, a témáról szabatosan, egyenesen fogalmazunk. Ha nem, akkor olyanok vagyunk, mint a majom, aki magát tolja elénk folyton, elterelve figyelmünket a lényegről. Ha kérdeznek válaszolj egyenesen, ne írj a levegőbe körmondatokat mielőtt a lényegre térnél, mert nem kiselőadást kértek tőled, hanem véleményt. A tőmondatos, vagy egyszerű bővített mondat sokkal élvezetesebbé, könnyebbé, érthetőbbé teszi a beszélgetést, nem untat, nem terhel feleslegesen, jobban meg is ragad az emlékezetben. Elálmosít a köntörfalazás. Aludni hazamegyünk. S ha fizikailag ugyan még veled szemben állunk és téged hallgatunk, már másfelé járnak a gondolataink. Mert elűzted őket a sok töltelék kifejezéssel, amitől már nem érdekel, amit mondasz. Mert így azt közlöd velünk, hogy fontosabbnak tartod maga és ez taszít. Mindenkit. Illeg-billeg, kelleti magát, holott csak azt kérdeztük tőle, mit tud/gondol a szóbanforgó ügyről. Nem arra kértük, hogy a kérdésünket ismételgesse.
Manapság rengeteg időt pazarolnak az interjúkban ezekkel a töltelékekkel, mint pld:
én azt gondolom, úgy látom, illetve nem is értem, miért így, értelemszerűen stb. Ahelyett, hogy azonnal a tárgyra térne. De ő kitölti az interjúra adott idő felét: szabadkozással, magyarázkodással, magáról adott információkkal, hálája kifejezésével, stb.
nagy zavar van a fejekben
helytelen szóhasználat árulkodik róla
ilyen az ország, viszi hírünk a közmédia
nem tájszólás ez, csak műveletlen szegény
magyarból elégtelent érdemel
polgártársaim, az Isten szerelmére
úgy bántok a beszéddel, mint a mostoha
minden cafrangot rádobáltok
a dráma is szöveg lett, nem mű, csak piszkozat
évek óta ilyeneket rendeznek/írnak
azt gondolom, teszi minden válasza elé
de minek? azért szól, mert gondol, hát nem?
kezdené rögtön azzal, amit akar
mert ha nem gondolná, hogyan mondhatná
ha meg elnézést kér, hogy gondolkodik
hallgasson inkább, meg se szólaljon
ráadásul a sok 'ámerikás' felhang
felvág, de lóg rajta, mint a gatyamadzag
töri a magyart, énekelve
azt hiszi, így nemzetközi lesz
pedig csak paraszt
ki megveti anyanyelvét, a magyart
pedig szebb/gazdagabb nincs e földön
tanúsította ezt egy művelt kínai is
várom, mikor vált nevet, aki Magyar
hisz ellene él, dolgozik – így beszélve
javaslom, aki olyan szerencsétlen, hogy
ily vezetéknevet kénytelen viselni
változtasson, pld. Juróp Dani-ra
vagy nevezzék Louiznak, Peternek
minek törni otromba magyarunkat
mire már csak Kelet csodálkozik lassan
s ha ferdítéseiktől megundorodnak
ne használják, sutba nemcsak a nyelvvel
a nemzettel is
2025-02-14