arra gondolok, hogy azért nem szól senki hozzá a posztjaimhoz, mert:

1. nem értenek a technikai részéhez - vagy 

2. nem tudnak mit mondani az olvasottakkal kapcsolatban - vagy

3. nem akarnak belefolyni személyesen, csak olvasni szeretnek - vagy

4. félnek attól, hogy megírják, mit gondolnak - vagy

5. kényelmesek - vagy

nem tudom.

Nincs íráskényszerem, mint egyik nemrég látott filmben egy tudós kapcsán állították, aki teljesen megszállottja volt annak, amit neki meg kell találnia, fel kell fedeznie, és egész életét ennek rendelte alá, s így találta meg azt, amit keresett, matematikus volt, zseni, akit nagyon idegesített a köznapi beszéd, a lényegtelen dolgokról való időfecsérlő duma, s ilyen volt a lánya is, szintén zseni. Mert a tudósok, a feltalálók teljesen máshonnan közelítik meg a dolgokat, ezért is jutnak olyan felfedezésekre, amire mások nem, de amik a világot, az emberiséget viszik előbbre, azaz, nagyobb világosságra. Ír erről a Biblia is Dániel könyvében, hogy az utolsó időben mind nagyobb lesz a tudás...

Boldog lehet az a tudós, aki felfedezi kutatásai során a Mindenható és Teremtő Istent. 

Egyrészt jó a rend, másrészt a rend mögött, ami akár börtön is lehet, ott az Isten, akit nem lehet megtalálni a betartott szabályokkal, csakis azok felrúgásával, megszegésével, amikor mersz másként gondolkozni, látni, mint addig.

Rajzolni is így tanulhat meg bárki, láttam nemrég a TV-ben. Újfajta látást, megközelítési módszert nyer.