* Nászta Katalin egykori sepsiszentgyörgyi színművész két könyvét – a Thália erdélyi napszámosai interjúkötet, valamint Ének az élőknek verseskötet – mutatja be Cseke Gábor költő, író, közíró április 16-án, hétfőn 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Táncegyüttes stúdiótermében, és 17-én, kedden 18 órától Kézdivásárhelyen a Vigadó első emeleti dísztermében. A szerzővel beszélget Szebeni Zsuzsa és Czegő Zoltán.
http://www.3szek.ro/load/cikk/112136/mi_hol_mikor
![](https://external.fsbz1-1.fna.fbcdn.net/safe_image.php?d=AQBcTryutYx1NnE5&w=160&h=160&url=http%3A%2F%2Fwww.3szek.ro%2Fincludes%2Fharomszek_sharer.jpg&cfs=1&upscale=1&fallback=news_d_placeholder_publisher&_nc_eui2=v1%3AAeGMXB5uLZsr-AQqf_SmRxKR6UV6A_BOdok8okG0QiD00UOnM1lXppx1lzTTMTaNVFDLm0Sa34DFE4r2EystqmLEtujcDd6ENlIX70MrTcIBfw&_nc_hash=AQCmu09t0UNushPM)
![naszta_katalin_plakat.jpg](https://m.blog.hu/ah/aharmadiknaponalegnehezebb/image/naszta_katalin_plakat.jpg)
Nászta Katalin új könyve: Thália erdélyi napszámosai
A közelmúltban jelent meg barátunk és szerzőtársunk, Nászta Katalin könyve, Thália erdélyi napszámosai címmel. A múlt század nyolcvanas éveiben, fiatal erdélyi színésznőként végigkérdezte idősebb és vele nagyjából egykorú pályatársait arról, hogy mit gondolnak a színházról. Nászta Katalin 1982-1983 között készült beszélgetéseit először a Korunk közölte. Miután a művésznő 1989-ben áttelepült Magyarországra, a helyváltoztatás, az új körülményekhez való alkalmazkodás nem tette lehetővé az interjúkötet kiadatását, amelyről végül le is mondott. Csak most, 2018 tavaszán jelenhettek meg kötetbe rendezve a 35 évvel ezelőtt készült beszélgetései a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadó gondozásában. A kötetet a nagyközönség április 16-án 18.00 órakor Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Táncegyüttes Stúdiószínpadán, április 18-án 17.00 órakor a csíkszeredeai Kájoni János Megyei Könyvtárban, majd április 20-án 18.00 órakor Kolozsváron, a Kolozsvár Társaság székhelyén tartandó, beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatókon ismerheti meg.
A szerző így vall az interjúkötet születéséről: „A színész fel szerette volna térképezni azt a tünékeny világot, amit a deszkákra állított játék jelentett, és ami csak addig tartott, amíg a függöny le nem gördült. Emléket akart állítani azoknak, akik önmagukat nem kímélve, tanítottak? neveltek? de mindenképpen komolyan szórakoztatták a közönséget. A műhelytitkokról szóló, faggatózó beszélgetések a színművészet szakmai becsületét vissza-, vagy felállítandó szándéka szervezte végül kötetté a munkát. Hogy ne felejtsék el azokat, akik estéről estére, mindent félretéve a mindenkori közönséget akarták szolgálni – hittel, becsülettel, Thália papjaiként. Akkoriban ez volt az egyházak mellett a második fórum, ahol közösségi szinten kiteljesedhetett a magyar nemzetiség szolgálata,. Kultúrát, önazonosságot, mérhető értéket teremtve.”
A kérdező igyekezett a lejegyzés pontosságával a művészek valódi énjét megörökíteni. A válaszoló művészek fele már nem érhette meg a kiadást, de a közönség emlékezetében még mindenki él.
http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=50697