Kedves barátaim, kérlek
ne bombázzatok mindenféle
szentképpel, áldásnak kinevezett
mütyürkével.
Nem tulajdonítok varázserőt
e különlegesnek hitt ereklyéknek.
Akiben én bízom, annak nincs szüksége
már se keresztre, se rózsafűzérre.
Ő egyenesben meghallgat engem
és téged is, aki itt ügyetlenkedsz
holmi csecsebecsékkel.
Sőt, kifejezetten utálja, ha őt
holtnak tekinted, vagy olyan főnöknek,
akihez közbenjáróra volna szükség.
Nyisd ki inkább a szíved Előtte
és beszélj egyenesen,
ahogy illik két igaz emberhez,
akik megbíznak egymásban.
Ő vett téged a vállára
s te mégis protekciót keresel másnál
s halott bálványnak nézed Őt,
aki maga az Élet Fája?
Mért adta volna különben parancsba
hogy az örömhírt vigye-szórja
szerte a világon mindenki, aki tanítványa?
Helyetted s érted adta halálba magát,
értsd meg!
Hogyan ne szeretne, hogyan ne értene,
hogyan ne hallgatna meg éppen téged
akiért halálok halálát elszenvedte?
Mintha arcul köpnéd, szavait semmibe véve -
Sírj, de úgy, mint aki bizton tudja -
mert úgy van! - hogy az Úr, aki Urak Ura
nem vet el színe elől senkit,
csak kérjed, könyörgöm, kérjed…
Utána pedig tedd is meg, amit ő kér tőled: térj meg!
Majd fogadd is el, amit kínál:
az üdvösséged.
http://biblia.biblia.hu/
2020-04-07
