Én is
Igen, tudom már, ott tévedtem, amikor azt hittem, ha hirdetem az evangéliumot, azért térnek meg, mert én hirdetem. De ha nem érdekel valakit a halál utáni, a feltámadás – annak hiába hirdetem. Isten erejére van szükség, hogy a másik embert megérinthesse, és jobb belátásra kényszerítse. Csak Ő ért ahhoz a szelíd erőszakhoz, amelynek az övéi nem tudnak ellenállni. Nem az fogja megrendíteni az embert, hogy én, az ilyen-olyan híres ember hátat fordítottam a világnak, s vajon kiért, nézzünk utána. Mert sok bolond van a világban, akik hirdetnek mindenfélét. Ha nem vagy Isten gyermekei közül való, soha nem lehetsz az övé, esélyed sincs hozzá visszatérni. Ezért mondja nekünk, hogy nem mindenkié a hit. S bár az embert ő teremtette, de kiválasztott belőlük magának egy részt. A többi megátalkodott, hazugságszerető, akik mindig csak a földiekkel törődnek. A Bibliában leírtakat csak azok érthetik, akiknek ő elmagyarázza – a tanítványai. Mert azoknak felnyitja a szemét. Ezért, aki őt nem követi, soha nem ismerheti meg az igazságot. És nem egy közösségistenhez kell tartozni, hanem ahhoz, aki a szívbe írja be az ő törvényét. Ezek azok, akik befogadják a szavait, a Szavát, Őt magát.
Mikor az ember nem enged az igének, olyan, mint Jákob, aki birkózott az angyallal, aki maga Isten volt, és legyőzte őt, és Isten megsántította, hogy megjegyezze, ki az Úr. Nem ölte meg, csak megjelölte. A keresztyén is birkózik az igével egész élete során, hogy legyűrje földi részét, ami Teremtője ellen ösztökéli, de nem lehet úrrá az Úron, csak önmagán, mikor engedelmeskedik. Ezért nincs kárhoztatása senkinek, akik már Istenéi lettek, csak türelem, engedékenység, szeretet, ami megtöri a legkeményebb csontot is, hogy újra bekösse a sebeket, meggyógyítsa, fölsegítse. Nem csak testi sebekről, hanem lelkiekről is szó van. Mindez pedig a dicsőséges Úr Jézus mindenkori jelenlétében, aki nyilvánvalóvá lesz az Ő Szelleme által.
Ma értettem meg ezt, ma reggel, amikor sorra foszlanak le rólam az újonnan fölvett világi barátságok, az Istennek ellenállók, a tudósok, az okosok, az agyasok társasága. És mialatt minden versemmel őket igyekeztem Istenhez fordítani, magamnak kellett átélni mindazt, amivel egy hívő elme iszapbirkózik. Mert nem az eszünkkel bírjuk szeretni az Istent, hanem a szívünkkel. Aki úgy cimbalmozik, hogy oda se néz jóformán, mégis tüneményes pontossággal, játszi könnyedséggel üti le a megfelelő hangokat, miközben szerte kacsingat a közelében császkálókra: ti vagytok, akik szerettek? És dolga végeztével úgy megy tovább, hogy maga után vonzza az őt szeretőket.
Itt állok, másként nem tehetek. Követlek, Uram, bármerre mész. Belőled születtem, neked élek, veled járok, benned eszmélek. Minden halleluja téged illet.
https://www.facebook.com/RichDrexPrivat/videos/2595023674116286/
