Az egész világ szembe megy azzal, amit az Úr Jézus állít magáról, amit Isten mond a benne hívőknek. 

Ragaszkodunk ahhoz az istenképhez, amit kialakítottunk magunkban Róla, hogy nem csinál semmit, esetleg valamit, de gyakorlatilag mindent ránk bízott. Kapkodunk fűhöz fához, mikor bajban vagyunk, de még akkor sem merjük rábízni magunkat, amikor senki másra nem lehet már. 

Ő azt mondta: Ne féljetek.

Ő azt mondta: Én vagyok a ti orvosotok. Meggyógyultatok az Én Sebeimben.

Ő azt mondta: ne féljetek, bennem bízzatok, nekem higgyetek.

Én hiszek Neki. Hiszem, hogy a vírustól is megvéd, hiszem, hogy meggyógyít, hiszem, hogy vigyáz rám és azokra is, akikért imádkozom. A félelem meg tud betegíteni. Csak azért viselek maszkot, hogy téged megnyugtassalak, aki félsz.

De én azért engedhetem meg magamnak, hogy ne féljek, mert az életemet az Úr Jézus kezébe adtam. Befogadtam őt, miután megtudtam, hogy irántam érzett szeretetből, az Atya iránti szeretetéből a halált is vállalta értem a bűneim miatt. És ő beköltözött hozzám. És újjászült. Betöltött a saját Lelkével.

Hiszem, hogy nagyobb az, aki bennem van, annál, aki a világban van. 1 János 4:4