a Rózsavölgyi Szalon Szalonban,
ami másfél órára átváltozik Onassis Christina nevű úszó palotájává. A mágnás ideje legnagyobb részét itt töltötte.
/A Rózsavölgyi Szalon járvány utáni első bemutatójáról/
Csiby Gergely
A helyszínt a színészek játéka pillanatok alatt szemünk elé varázsolja. Exkluzív légkörét Csiby Gergely hivatott megteremteni. Hajnalhasadás előtti pillanatok. A fekete-fehérbe öltözött pincér, akiről később kiderül, Churchill személyi titkára, behozza a festőállványt, előkészíti a mester számára, aki nem mellesleg Anglia volt miniszterelnöke. Most Onassis meghívásának tesz eleget, idejét itt sem haszontalanul töltve. Ide a világ legbefolyásosabb emberei érkeztek a hajótulajdonos jóvoltából, hobbijából, mint elhangzik menet közben. Találkozhatnak egymással, eltöltenek valamennyi időt s a világ nagy részének irányát is meghatározzák. Elég egy embert eltéríteni eredeti szándékától, a döntés, amit az meghoz széles tömegekre, országokra kihat. A beszélgetés Churchill és Garbo között mindkettőjükre nagy hatást gyakorol.
Isabelle Le Nouvel, a szerző maga is színésznő, Skorpió a távolban eredeti címmel szereplő darabját 2018-ban mutatta be a párizsi Théâtre des Bouffes, Ludmila Mikaël-lel és Niels Arestrup-tal, (aki Isabelle férje és nem csak színész, rendező is) Jean-Louis Benoît produkciójában, amivel elnyerte a Barrière Alapítvány 2018. évi színházi díját.
A színésznő-szerzőnek első regénye, a La femme qui ne plusait plus les hommes (Michel Lafon) 2021. szeptember 2-án jelenik meg a könyvesboltokban.
A fiatalember délceg tartású, finom, alig észrevehető arcrezdüléseivel teljesen ráhangolódott arra és annak társaságára, akit szolgál. Egy letűnőben levő világ szféráiba nyerünk bepillantást, aminek kevesen lehettek részesei.
A „mire való/mire is jó a színház” kérdésre egyféle válasz is lehetne az előadás. Ilyen volt a világ, ma is érthető. Nagy érdeklődésre talál, ha már olyan kevesek lehetnek tagjai a kiváltságosok világának. Winston Churchill, a világ sorsába nagyon is hatékonyan beavatkozó elszánt, merész fantáziával és vakmerőséggel bíró angol lord, aki a második világháború kimenetelét nagymértékben meghatározta és Greta Garbo, az egész világ ünnepelt filmdívája - találkoznak.
Mindent elhiszünk nekik, amit szájukba ad a szerző, készségesen és boldogan, nemcsak mint mesékre szomjazó gyermeteg nézők.
Csiby Gergely és Nagy-Kálózy Eszter
Csiby Gergelyen sok múlik. És ő „tálal”, nem pusztán a fizikai terepet. Várakozása, izgalma, egész magatartása kivételes úrra készíti fel a nézőket. Garbó megjelenésekor, őszinte hódolata, csodálata színpadra varázsolja nem csupán a művész levegőjét, hanem a társaság viselkedési etikettjét, ami e találkozókra jellemző. Diszkrét. Arcán egy-egy átsuhanó felismerés, elegáns, feszes tartása mégsem kimért. A legideálisabb titkár kiben gazdája tökéletesen megbízhat, és akit tisztelni is lehet. Churchill érdekes és izgalmas embernek ígérkezik, ha ilyen titkára van.
Hegedűs D. Géza
Nagy-Kálózy Eszter Miss Boss-a, ahogy Churchill következetesen szólítja, (Greta Garbó ezen az álnéven jelentkezett be a hajón) szerény, törékeny asszonyként jelenik meg az első jelenetben. Olyan tökéletesen azonosul azzal, amit mond, amit állít magáról, hogy kétség fog el – látni engedi-e a nagy művésznőt is az est folyamán. Úgy mutatja be nekünk a filmdívát, hogy meghajolunk Nagy-Kálózy Eszter művésznő előtt. Nem a sztereotip, hivalkodóan hűvös, leereszkedő filmcsillagot látjuk, a beszélgetés során derül ki milyen érzékeny nemes lélek. A két, bálványként tisztelt ember lelkük pőreségével áll előttünk egymásnak kitárulkozva. Churchill mérhetetlen és agresszív kíváncsisága nem engedi vallomás nélkül elvonulni a dívát, akinek viszont égető szüksége van egy szavahihető, értelmes, művészethez értő ember visszajelzésére. Élete legnehezebb döntése előtt áll. Átlépje saját árnyékát, megkísérelheti a lehetetlent?
Két mélyen gondolkodó művészlélek találkozásának vagyunk tanui. Nagy-Kálózy Eszter természetessége érzékeny, őszinteségének ereje átütő. Lefegyverzi a kemény fából faragott, legádázabb embert is. Nőiessége, visszafogottsága, szemérmessége, időnként darabosabb mozdulatai egy szinte már gátlásos asszonyt ábrázolnak. Semmiképp nem a drámázó színész gesztusai ezek. Egy különleges, lemeztelenített lelkű nő, aki már nem akar elkápráztatni senkit – mégis rabul ejti Churchill, a titkár és az egész közönség szívét.
Hegedűs D. Géza és Nagy-Kálózy Eszter
A találkozást e két kiválóság eszmecseréje emeli magasba. Mit tudnak megfejteni az élet lényegéből, feladataiból, hogy mindkettő nyugalma megmaradhasson döntésük helyessége felől? Lábuk előtt hever a világ, de nincsenek valódi békességben vele, sem önmagukkal. Mikor eljutsz eddig, akkor derül ki, te vagy a világé, azt csinál veled, amit akar.
Két meggyőződés, indulat viaskodik egymással. Churchill sziporkázó elméje, egész élete bravúros bizonyság a világ folyásába beavatkozó képességéről, mégis elégedetlen, mert beleütközik abba, ami felett nincs hatalma. Vagy lehetne? Festészettel próbálja a hajnalt megragadni. Feldúlja/háborítja egy ekkora tehetség visszavonulása, mint Greta Garbo, aki megcsömörlött a világ nyújtotta dicsőségtől, ideiglenességét is megtapasztalhatta, nem is csak önhibájából. Árvasága messze túlmutat a színész általában vett kiszolgáltatottságánál – a csúcson sem érinthetetlen a művész, ellenben a bukása sokkal megrázóbb. Churchill a művészet erejében akar hinni. Garbo már nem hisz benne, a visszavonulást választja. Nagy dilemma, mindkettőben munkál a kétely, a különleges művészi adottsággal megáldott és a világfelforgató bátorsággal bíró emberben egyaránt.
A két ember életútja sok mindenre rávilágít. Ám e találkozás és képzelt beszélgetés kettejük között az író Isabelle Le Nouvel-ben születik meg, aki maga is színész, és hasonló kérdésekkel találkozhatott saját pályája-élete során. Innen lép át az általánosba; hogyan viselkedik a tehetség, mennyire vagyunk urai, mit tehetünk érte és általa azért a világért, akit ez csak addig érdekel, amíg el nem fogyaszt, hogy aztán másnap új csemegére vágyjon.
A nagy művész Greta Garbo-Nagy-Kálózy Eszter hallatlan értelmi és lelki érzékenysége, Winston Churchill-Hegedűs D. Géza nyughatatlan, erőteljes, másokat legmélyebb meggyőződésében megingatni képes bátorsága, lelkesedése csap össze, feszül egymásnak. Alakítása szenvedélyes, friss szellemű, a kudarcba soha bele nem nyugvó embert állít elénk, aki a világot is képes megfékezni – öregsége dacára sem mond le arról, hogy beleavatkozzon annak sorsába. A színészi képességeinek, erejének teljében levő művész kiváló alakítását kaptuk tőle, aki emberként is nagy gondolkodónak bizonyul. Nagy-Kálózy Eszter tehetsége, érzékenysége, alázata mellé állítja a filmdívát, és magát a színész Nagy-Kálózy Esztert is.
A „csata” döntetlen.
Neked kell eldöntened, világ, akit itt Csiby Gergely, a titkár szemlélő személye reprezentál. Így emelkedik a szöveg és az előadás önmaga fölé. Nemcsak egy kis darabocska. Amit a nézőkben megindít túlmutat napi problémáikon, azokat nagyon is beleértve.
Csiby Gergely fegyelmezett, készséges jelenlétével, éber-diszkrét figyelmével példát is állít az egyetlen lehetséges színészi hozzáállásról: jelen van. Lehet-e más ennél fontosabb feladatunk az életben?
(A fotókat Molnár Miklós készítette.)
